HU | EN | DE

Korall

Diétai követek, országgyűlési képviselők (Szerk.: Klement Judit – Majorossy Judit), Korall (18. évf.) 2017. 70. szám

Nagy János: „Hozzáfognak hát buzgón, hisz Turnus a példa”. Buda város követei az 1741. évi országgyűlésen

Dominkovits Péter: Megyei hivatalviselőkből a rendi diéták követei. Párhuzamos családi karrierek a kora újkori Sopron vármegyében

Sebők Richárd: Az 1722–1792 közötti országgyűléseken részt vevő és részt nem vevő ítélőmesterek prozopográfiai elemzése

Horváth Gyula Csaba: A 18. század végi és a reformkori hatalmi elit rokoni kapcsolati hálózata

Völgyesi Orsolya: Vármegyei követek az 1832–1836. évi országgyűlésen a titkosrendőri jelentések tükrében

Dobszay Tamás: Széchenyi István az országgyűlési részvétele. Diétai itinerárium

Tóth-Barbarics Veronika: „Családi különállások” vagy „egyéni érzés és hajlandóság”? A főrendiházban örökös jogú főnemes családok országgyűlési részvétele és szerveződése a dualizmus időszakában

Gerhard Péter: A fővárosi képviselőjelöltek a dualizmus korai időszakában

 

 

Tudomány a nemzetépítés szolgálatában, Korall (16. évf.) 2016. 62. szám:

Hörcher Ferenc: „Soft power” a reformkorban? A Széchenyiek tudománypolitikai céljai


Szalisznyó Lilla: A magyar irodalom férfiasan kezdi fejét emelni. A Magyar Tudós Társaság jutalmainak szerepe az irodalom elismertetésében (1831−1847)


Mester Béla: A magyar filozófiatörténet elbeszélésének megformálása az egyetemes filozófiatörténet és a kulturális nemzetépítés kontextusában. Almási Balogh Pál vállalkozása


Eszik Veronika: A magyar–horvát tengermellék mint nemzetiesített táj. Adalék az intézményesülő földrajztudomány és a nemzetépítés kapcsolatához


Stráner Katalin: Természettudomány magyarul vagy magyar természettudomány? Dapsy László, a magyar darwinizmus és a Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalatának eredete


Lafferton Emese: A „magyar arc vita”. Faji gondolkodás a magyar néprajzban és az antropológiában a századfordulón


Varga Bálint: Nemzeti és regionális történelem egy sokszínű térségben: a bánsági történetírás a hosszú 19. században


Papp Gábor György: „Vezessük be minél előbb nemzeti hagyományainkat a modern világba”. A nemzeti építészet fogalmának változásai az építészeti szakirodalomban Magyarországon

 

Sonkoly Gábor: Mennyiben bécsi a Bécsi Memorandum? A városi örökség meghatározásában bekövetkező változások történeti értelmezése

 

Női életvilágok tematika, Korall (16. évf.) 2015. 60. szám:

Tóth Zoltán: I. Tóth Zoltán társadalomszemlélete

Benda Judit: A csendes háttér. Nők munkalehetőségei a középkori Budán

Dömötör Ildikó: Magyarország egy angol úri hölgy szemszögéből – Julia Pardoe útleírása 1839–40-ből

Granasztói Olga: A szépnem hazaszeretete, avagy hogyan mentette meg két nő Magyarországot 1722-ben

Farkas Gyöngyi: Irén szerint a világ. Egy szatmári parasztasszony történetei