HU | EN | DE

Granasztói Olga: A szépnem hazaszeretete, avagy hogyan mentette meg két nő Magyarországot 1722-ben

Granasztói Olga: A szépnem hazaszeretete, avagy hogyan mentette meg két nő Magyarországot 1722-ben

Csáktornyán, a mai vármúzeumban egy elpusztult 18. század eleji freskóról készült gyenge olajmásolat (1797) allegorikus jelenetben ábrázolja az 1720-as években alkotmánya, függetlensége szempontjából veszélybe sodródott Magyarországot, a veszély elhárultát, és az ország megmenekülését. A kép értelmezéséhez nélkülözhetetlen háttértörténet szerint VI. Károly német-római császár (III. Károly magyar király) a magyar alkotmányt meg akarta semmisíteni, és az országból osztrák tartományt csinálni. A tervet a császár szeretőjének tartott Althan Mihályné Anna-Maria Pignatelli és Batthyány Ádámné Strattmann Eleonóra akadályozta meg Savoyai Jenő hadvezér közreműködésével, akinek a korabeli feltételezések szerint Eleonóra a szeretője volt. A történelemkönyvekből kimaradt kényes ügy elbeszélése eleinte szájhagyomány útján terjedt el főleg a nyugati megyék nemesi-értelmiségi köreiben, majd a 19. század elején Kazinczy Ferenc írónak, irodalomszervezőnek sikerült több változatban is elterjesztetnie a történet általa megformált írásos változatát levelezőpartnerein keresztül. A Pragmatica Sanctio magyarországi elfogadtatása körül kibontakozó feszültségekkel, aggodalmakkal összefüggésbe hozható esemény emlékét őrzi az allegorikus jelenetet ábrázoló freskómásolat, valamint a szabadságharc, majd a kiegyezés idején keletkezett irodalmi adaptációk. A 19. század végétől azonban már nem sikerült életben tartani Althanné és Batthyányné összeesküvésének elbeszélését, és beépíteni a szervezett történelmi emlékezet anyagának „megszerkesztett” változatába.

 

Megjelent: Korall (16. évf.) 2015. 60. szám