HU | EN | DE

Nagy János: „Hozzáfognak hát buzgón, hisz Turnus a példa”. Buda város követei az 1741. évi országgyűlésen

A 18. századi magyar magyar diéták történetében marginális szerepet játszottak a városok követei. Az országgyűlés-történeti szakirodalom általában ennek a csoportnak a csekély érdekérvényesítő-képességét és kormánypártiságát szokta hangsúlyozni. Jelen „mélyfúrás-jellegű” tanulmányomban Buda városának az 1741. évi diétára kiküldött követeinek tevékenységét vizsgálom a városi tanács és a követek közötti levelezés, a város bécsi ágensével való levélváltások, illetve a követek által írt országgyűlési napló alapján. Arra igyekszem választ találni, hogy Buda követei milyen követelésekkel és panaszokkal érkeztek a diétára, ennek végeztével mit sikerült elérniük pozsonyi tartózkodásuk során. Nagy súlyt fektetek még arra is, hogy a városi érdekérvényesítés különböző módszereit és a követek diétai, és azon kívüli „lobbitevékenységét” bemutassam. A kutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy Buda városa – dacára a török uralom és a Rákóczi-szabadságharc pusztításainak – 1741-re egykori (fő)városi előjogait és tekintélyét maradéktalanul visszaszerezte. A szabad királyi városokkal kapcsolatos törvénycikkek keletkezése is nyomon követhető volt a feldolgozott levéltári források alapján. Ezek az egyes városoknak a diétai döntéshozatal során megnyilvánuló motivációira és politikai céljaira is egyaránt rámutattak. A döntéshozatali mechanizmus vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy a budai követek a diétai tárgyalások során, a szabad királyi városok csoportján belül – Pozsony és Pest városa mellé felzárkózva – egyértelműen hangadókká váltak.