HU | EN | DE

Stráner Katalin: Természettudomány magyarul vagy magyar természettudomány? Dapsy László, a magyar darwinizmus és a Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalatának eredete

Megjelent: Korall (16. évf.) 2015. 62. szám, 97–115. p.

1873. június 1-én írt levelében Dapsy László, a pesti református gimnázium természetrajz-tanára és a Magyar Természettudományi Társulat aktív tagja arról értesítette Charles Darwint, hogy A fajok eredete – Dapsy fordításában – még az év augusztusában meg fog jelenni magyarul. A levélben arról is beszámol, hogy a Társulat nemcsak Darwin művének magyar fordításának megjelentetéséhez járult hozzá, hanem elfogadta Dapsy 1871-ben beadott indítványát egy „külföldi jelesebb” természettudományi műveket magyar nyelven megjelentető könyvkiadó vállalat alapítására is. A sorozat további kötetei között más kortárs tudósok művei mellett – Dapsy tervei szerint – egy általa fordított Az ember származása is szerepelt volna, de annak ellenére, hogy a Természettudományi Társulat kétségei ellenére a kiadóvállalat alapítását a vártnál több előfizető és nem remélt anyagi haszon követte, Dapsy – az őt nem sokkal később ért nyilvános kritikákat követően – sem a könyvsorozat további formálásában, sem Az ember származásának fordításában nem vett részt. Dapsy eredeti indítványának, és szélesebb tudománynépszerűsítő stratégiájának célja az volt, hogy a magyar természettudományt és a természettudományos életet nem saját, eredeti művek előállítása útján, hanem a már létező, híres és elismert külföldi irodalom magyar nyelvre való fordítása révén virágoztassa fel. A fajok eredete előszavában egyfajta nyilvános manifesztumként is megfogalmazott tudományfejlesztési és stratégiai elképzeléseitől a Természettudományi Társulat a sajtóban megjelent éles kritikák hatására nyilvánosan is elhatárolta magát, és hamarosan magyar szerzők munkái is elkezdtek megjelenni a fordítások mellett. A tanulmány célja egyrészt a Dapsy által megfogalmazott tudományfordítási és recepciós stratégiák elemzése, ezek összevetése a Dapsyt támadó kortárs kritikai megjegyzésekkel és a Természettudományi Társulatnak a természettudományok széles körben való terjesztését és népszerűsítését célzó programjával. Ezen kívül a tanulmány vizsgálja a természettudományos élet, illetve annak résztvevői szellemi, kulturális és politikai elképzeléseit és stratégiáit. Dapsy nem csak a szöveget fordítja, hanem egyben a kultúrtranszfer cselekvő ügynöke is, akinek helyzete és helyezkedése a magyar nyelvű természettudományi diskurzus kialakításában befolyásolja nemcsak a Természettudományi Társulat tudománynépszerűsítő stratégiáit, hanem azt is, hogyan szivárogtak be a tudományos elméletek a “népszerű”, nyilvános kultúrába a természettudományi szervezeti struktúrák kiegyezés utáni átalakulásának függvényében.