HU | EN | DE

Prímási Levéltár (Esztergom)

Az esztergomi érsekek a 10. század legvégétől, a főegyházmegye alapításától kezdve Magyarország prímásaiként a hazai egyházi hierarchia csúcsán álltak. Titulusaik közé tartozott 1394-től a született apostoli követi cím, 1714-től pedig a birodalmi hercegi rang is. Szent Istvántól kezdve ők koronázták a magyar uralkodókat, továbbá főkancellárként, Esztergom vármegye örökös főispánjaként, a királyi tanács, a Helytartótanács, a Hétszemélyes tábla tagjaként, sőt bizonyos időszakokban helytartóként az ország világi kormányzatában és belpolitikai életében is meghatározó szerepet játszottak.

Maga a főegyházmegye is hatalmas kiterjedésű volt. A középkor folyamán – a viszonylag kis terjedelmű nyitrai egyházmegye kivételével – felölelte az ország egész északnyugati részét, a Dunától északra és a Morvától keletre egészen a Szepességig és Gömörig. Ezenkívül az érsekséghez tartozott még számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) plébánia és kolostor is Magyarország egész területén, Budától Nagyszebenig. Mivel az egyházmegye nagysága lelkipásztori szempontból is nehézségeket okozott, már Pázmány alatt tervezték területén újabb püspökségek fölállítását. Ezt végül Mária Terézia királynő tette meg, aki 1776-ban fölállította a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökségeket. Egyidejűleg megszüntették az exemptiók túlnyomó részét is. 1918/1919-ben viszont az érsekek elvesztették egyházmegyéjük túlnyomó részét, ugyanis a trianoni béke következtében a Dunától és Ipolytól északra fekvő terület az országhatáron kívülre került. A területen eleinte apostoli adminisztratúra működött Nagyszombat székhellyel, majd ez 1937-től önálló érsekség lett. 1993-ban került sor az egyházmegye határainak újabb rendezésére II. János Pál pápa Hungarorum gens-kezdetű apostoli konstituciójával. A főegyházmegye elvesztette szigetközi és nógrádi plébániáit, viszont megkapta Budapest teljes területét, valamint az Esztergom és Budapest közötti területeket. Ezzel együtt a főegyházmegye nevébe is fölvette az esztergomi mellé a „budapesti” elnevezést.

A Prímási Levéltár Magyarország legnagyobb egyházi levéltára. Kezdetei az esztergomi érsekség és a káptalan alapításának idejére, a 11. század elejére tehetőek. Legkorábbi eredeti oklevelei a 12. század közepéről (1138), leltára a 15. század elejéről maradt fenn. Mielőtt a török 1543-ban elfoglalta volna Esztergomot, mind a prímási, mind a főkáptalani levéltárat elköltöztették a városból. Feltételezhető, hogy a kincstárral együtt menekítették Nagyszombatba, ahol a levéltárnak és a könyvtárnak Forgách Ferenc érsek (1607–1615) új épületet biztosított. Tekintettel arra, hogy a prímások a 17. századtól nagyrészt Pozsonyban tartózkodtak, ottani palotájukban is alakítottak ki levéltárat. A 18. század végéről fennmaradt rendezési iratok alapján valószínűsíthető, hogy a Prímási Levéltár régebbi anyagait is átszállították Pozsonyba, míg a főkáptalan iratai Nagyszombatban maradtak.

Az érseki egyházkormányzati iratok mai rendszerét Batthyány József prímás rendeletére alakították ki 1781 és 1785 között, az akkori Helytartótanács levéltárának mintájára. A rendszer kidolgozója Fuchs Ferenc, a prímás udvari káplánja (későbbi egri érsek) volt. Az iratoknak általa kidolgozott tematikus kategóriákba történő rendezése tovább fejlődve egészen 1941-ig használatban volt.

Amikor Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban az érseki székhelyet visszahelyezte Esztergomba, a levéltári iratokat ládákba helyezve Pozsonyból hajón hozták Esztergomba, ahol feltehetően az ideiglenes prímási palotában nyertek elhelyezést. A kor legmagasabb színvonalán álló, máig is jól használható, öntöttvas állványokkal felszerelt raktárt Simor János érsek alakíttatta ki az 1882-ben átadott prímási palotában.

A főkáptalani levéltár ugyanekkor az új esztergomi bazilika sekrestyéje fölötti folyosó északi részében nyert elhelyezést, majd 1978-ban egy emelettel följebb költöztették. A káptalan 1556–1723 között országos hiteleshelyi tevékenységet is folytatott. A hiteleshelyi levéltárat 1951-ben államosították és a Komárom(–Esztergom) megyei levéltárba szállították, az egyházmegye csak 1998-ban kapta vissza.

 

További információk:

Cím: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 2.

Levelezési cím: 2500 Esztergom Pf. 25.

Tel.: 33/510-124

Fax: 33/411-085

E-mail: info@primarch.hu

Honlap: http://www.primarch.hu