Gerhard Péter és Koltai Gábor nyomtatásban megjelent doktori disszertációjának könyvbemutatójára 2019. május 31-én 17.00 órakor kerül sor az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában.
Koltai Gábornak és Gerhard Péternek, Budapest Főváros Levéltára munkatársainak a Korall Társadalomtörténeti Monográfiák sorozatban jelent meg a PhD-disszertációjukra épülő kötete.
Koltai Gábor monográfiájában azt vizsgálja, miként épült ki, és miként működött az állampárt fegyelmi eljárásrendszere 1948 és 1956 között. A makroszintű áttekintést követően a részletes vizsgálat színteréül a szerző Budapestet, és azon belül a VIII. kerületet választotta. A kerületi pártfegyelmi ügyekből egy több mint 6000 esetet magába foglaló adatbázist épített, amelynek segítségével egyfelől statisztikai elemzéseket végzett el, másfelől alapos vizsgálat alá vette az egyes pártfegyelmi ügyeket is. A kötetben a szerző többek között arra keresi a választ, hogy mennyire igaz a kommunista párt legendásan katonás fegyelméről szóló frázis, illetve például azt is vizsgálja, hogy mennyire érvényesült a párttagok egyenlősége, azaz hasonló vétségekért ugyanolyan pártbüntetés járt-e. Koltai Gábor e téma történeti feldolgozására elsőként vállalkozott. A monográfiában alkalmazott léptékváltásokkal kialakított egy olyan módszertant, amely példaként szolgálhat arra, miként lehet és érdemes mikrotörténeti vizsgálódást alkalmazni a pártállami rendszer vizsgálata során.
Gerhard Péter kötetében a Tisza Kálmán-korszakbeli Pest három választókerületének (Belváros, Terézváros, Ferencváros Kőbányával együtt) három választását (1878–1884) elemzi mélyreható alapossággal és értő érzékenységgel. Ehhez a napjainkban is jól ismert választási jegyzőkönyvön és választói névjegyzéken kívül egy olyan unikális forrás volt a szerző segítségére, amelyben feltüntették, hogy az adott választópolgár kire is szavazott. Ezek a szavazási listák nem mindenütt maradtak fenn, mégis, ahol elérhetők, egyéb források (mindenekelőtt a sajtó) segítségével páratlanul izgalmas forrást jelentenek egy-egy választás eredményének és az egész választói szisztéma működésének megértéséhez. Gerhard Péter e források alapján társadalomtörténeti alapozású politikai szociológiai megközelítéssel arra keresi a választ, hogy a képviselőjelöltek személyén keresztül milyen társadalmi csoportok artikulálták érdekeiket, milyen választói attitűdökkel találkozhatunk, valamint kik és milyen módszerekkel tudták befolyásolni a választókat.
