Győr Megyei Jogú Város Levéltára a város és a hozzá tartozó intézmények iratait őrzi 1600-tól. Gyűjtőterülete és illetékessége megegyezik a fenntartó önkormányzatéval.

Győr esetében az 1271-ben, V. István által adott kiváltságlevél teremtette meg a város létrejöttének előfeltételeit. A várba telepítettek a fehérvári polgárok által élvezett jogokban részesültek (szabad bíróválasztás, vásártartás). Sajnos a törökök közel négy éves uralma alatt az okmányok megsemmisültek, így a korábbi szabadalmi jogok visszaszerzését tanúvallomásokkal kellett igazolni. A szabad királyi városi rangra emelés után a már korábban kialakult városi kancellária munkája a városigazgatási ügykörök bővülése révén tetemesen megnövekedett. Minden valószínűség szerint ekkor kerültek a levéltárba tartozó iratok az 1562-ben épült, akkor még földszintes városházára. Az őrzött anyag szélesebb körű volt a különböző hivatalok által „termeltnél”. Egyre bővülő kézikönyvtár, valamint még pecsétgyűjtemény is szerepelt a leltárban. A háborús események során a levéltárat károsodás nem érte, de a légoltalmi biztonságba helyezés éveiben a pincék nyirkos levegője megtámadta a régebbi iratokat, jegyzőkönyveket. A város levéltárát 1950-ben, nem sokkal a tanácsrendszer bevezetése után központilag egybeolvasztottak az egykori Győr-Moson Megyei Levéltárral.

A rendszerváltozást követően, 1993-ban Győr Város Önkormányzatának Közgyűlése egyhangúlag megszavazta a városi levéltár szervezeti önállóságának helyreállítását és a régi városházát jelölte meg az új intézmény székhelyéül. Győr Város Levéltára 1994. március 1-től tevékenykedik az épületben. A városi és a megyei önkormányzat a kölcsönös érdekek figyelembevételével részletes megállapodást kötött a városi levéltár érdekében.

A levéltárhoz kötődik a Győri Tanulmányok, a város tudományos szemléje. Az intézmény kiadványairól: http://www.vleveltar.gyor.hu/kiadvanyok.htm A levéltár rendszeresen szervez kiállításokat saját anyagaiból, s aktív szerepet visz a város kulturális életében.