A több mint negyedszázados hagyománnyal rendelkező, regionális szakmai eseményt, a XXVII. Győri és XIII. Kisalföldi Levéltári Napot 2026. április 15-én rendezték meg. A Brenner János Hittudományi Főiskola dísztermében megtartott rendezvény idén – a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár csatlakozásával – immáron nyolc levéltár közös szervezésében valósult meg.
A konferencia résztvevőit Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ igazgatója köszöntötte házigazdaként.
Lukácsi Zoltán kanonok beszédében rávilágított a levéltárak társadalmi súlyára: bár ezen intézmények jelenlétük nem feltűnő, társadalmi hatásuk jelentős, hiányuk pedig az egész társadalom számára érezhető lenne. Felhívta a figyelmet az országos események helyi hatásaira koncentráló kutatások fontosságára, amelyre jó alkalmat kínál az 1956-os forradalom 70. évfordulója.
Pintér Bence, Győr polgármestere kiemelte, hogy a győri intézmények összefogása országosan is egyedülálló, és polgármesterként, valamint történészként is nagyra értékeli a munkájukat. Rámutatott arra, hogy a levéltárakban őrzött dokumentumok a jogállamiság és a közhatalom ellenőrzésének biztosítékai.
Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményi főigazgató-helyettese az erőforrások szétforgácsolódása helyett az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. A digitális kihívásokat érzékeltetve pedig egy szemléletes példát hozott: míg egy 1234-ből származó oklevél nyolcszáz évet is túlélt, a harminc éve floppy lemezre mentett adatok ma már alig olvashatóak.
Bagi Zoltán Péter levezető elnök a 2026-os év jeles jubileumainak (Mohács 500., Rákóczi 350.) felidézése után nyitotta meg a programot, amelynek első blokkja az 1956-os forradalom 70. évfordulója köré épült. Dancsecz Mónika (MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára) a Révai Miklós Gimnázium egyik pedagógusának unikális, 1956 ősze és 1957 nyara között vezetett „krónikáját” mutatta be, az egodokumentumok történeti forrás szerepét és a szükséges forráskritikai módszertant elemezte. Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) Papp Kálmán győri püspök (1946–1966) életútját, állambiztonsági megfigyelését és a forradalom alatti szerepvállalását mutatta be. Szoboszlai-Kiss Katalin (Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar / Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszék) Bibó István közéleti tevékenységét és magánéletét ismertette, különös tekintettel az 1956. november 4-i nyilatkozatára és a szovjet bevonuláskori erkölcsi helytállására. A szekció zárásaként Nemesné Matus Zsanett (Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ) a győri levéltárak 2025. évben napvilágot látott kiadványait mutatta be.
Rövid szünetet követően a második szekcióban négy tudományos előadás hangzott el: Darnai Zsolt (Csallóközi Múzeum) egy 1947-es medvei tűzesetet dolgozott fel, ahol a győri tűzoltók határon átnyúló bevetése – mai szemmel is kivételes nemzetközi akcióként – mentette meg a helyzetet. Boros Zoltán (Pannonhalmi Főapátsági Levéltár) a győri bencés gimnázium dualizmus kori történetének kutatási fázisaiba avatta be a közönséget, érintve a tanárok társadalmi beágyazottságát is. Kovács László (Győr Megyei Jogú Város Levéltára) Győr 1890-es évekbeli szórakoztatóiparának árnyoldalát, egy Korona közi bordélyház bérlése körül kialakult közigazgatási konfliktust tárt a hallgatóság elé. Fiziker Róbert (MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) a soproni hűségserleg adományozásának, majd rejtélyes eltűnésének és 2025-ös felbukkanásának legendás eseménysorát mutatta be.
A szakmai nap zárásaként a levéltárak képviselői (Bagi Zoltán Péter, Homor Péter, Nemes Gábor, Oross András) és Péchy Gábor informatikai irodavezető (MOKK) vitatták meg a Digitalizálás, digitális állományok, mesterséges intelligencia a levéltárban című témakört. A panel résztvevői saját intézményi tapasztalataikon keresztül hangsúlyozták a digitalizált iratokhoz kapcsolódó adatbázis-építés és az elektronikus iratok archiválásának kihívásait.
A szakmai beszélgetés legfontosabb konklúziója az volt, hogy az új technológiák, a mesterséges intelligencia térnyerése átalakítja ugyan a levéltárosok feladatkörét, de nem szünteti meg azt, így a hivatás jövője és a hasonló jelenléti szakmai napok létjogosultsága továbbra is biztosított. A rendezvény a széleskörű intézményi összefogás mellett sikeresen demonstrálta a levéltári szakma reagálóképességét a 21. századi informatikai kihívásokra.
További beszámolók és fényképek: