A Dóka Klára-díj új rendszere
I. A szakirányú felsőfokú végzettségű, legalább 10 éves levéltárban eltöltött munkaviszonnyal rendelkező, (fő)levéltáros munkakörben dolgozóknak, (évente 3 fő)
II. A középfokú végzettségű, legalább 10 éves levéltárban eltöltött munkaviszonnyal rendelkező, levéltári szakmai területen dolgozók (levéltári asszisztensek, kezelők), illetőleg a levéltárakban dolgozó nem levéltáros munkatársaknak (könyvtárosok, informatikusok, restaurátorok, valamint gazdasági, ügyviteli, illetőleg üzemfenntartási stb. munkát végzők), (évente 3 fő)
III. A magyarországi levéltárakban legalább 5 éves levéltárban eltöltött munkaviszonnyal rendelkező és a tárgyévben legfeljebb a 35. életévét betöltő (fő)levéltáros munkakörben dolgozónak (évente 1 fő).
A Magyar Levéltárosok Egyesülete a Dóka Klára-díjjal azokat a levéltári munkatársakat kívánja jutalmazni, akik a levéltárügy területén huzamosabb időn át kimagasló szakmai munkát, elismerést érdemlő tevékenységet végeztek.
Az elismerések átadására az éves vándorgyűlésen kerül sor, idén, most június 30-án, itt, Nagyváradon.
A Dóka Klára-díjra beérkező javaslatokat ad hoc bizottság összegezte és hozta meg a döntést.
A díjazottakra javaslatot tehettek az intézmények vezetői, a levéltárak kollektívái, illetve az egyesület bármely tagja.
A Magyar Levéltárosok Egyesülete nagyváradi vándorgyűlésén átadott díjak
DR. HORVÁTH ISTVÁN, az Egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárvezetője
Horváth István az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban 1989-ben tett érettségi vizsgát, majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karán 1997-ben vehette át földrajz szakos középiskolai tanári diplomáját. 1997-től 2007-ig a Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár levéltárosa volt, majd 2008 és 2012 között a nyírlugosi Báthori István Gimnázium Borsodnádasdi Tagintézményében tanított, 2014 óta pedig az Egri Főegyházmegyei Levéltár vezetője. 2002-ben segédlevéltárosi képesítést szerzett, 2014-ben pedig sikeresen védte meg PhD-disszertációját a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Földtudományok Doktori Iskolájában.
Horváth István két egyházi levéltárban is nagy fontosságú és példaértékű munkát végzett. A Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltárban megkezdte az intézmény működésének átszervezését és korszerűsítését, valamint az addig különálló püspöki és káptalani levéltár egyesítését. Egerben a főegyházmegyei levéltár teljes átépítésének és bővítésének a szakmai modernizációval egybekapcsolt feladatait szervezte és végezte, melynek eredményeként az intézmény hosszú idő után a tavalyi évben visszatérhetett korábbi, de jelentősen megnövekedett alapterületű helyére.
Levéltárosi teendőinek magas színvonalú ellátása mellett rendszeresen kutató, adatgyűjtő- és forrásfeltáró munkát végez. Kutatási területei: gasztronómiatörténet, gazdaságtörténet, pecséthasználat, oktatástörténet, uradalomtörténet stb. Eddig több mint 100 publikációja látott napvilágot.
1997 óta tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének és a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületének. Utóbbi szervezetben különösen a szakmai találkozók szervezésében vállalt és vállal nagy szerepet.
Horváth István két hazai egyházi levéltárban összesen több mint 20 éven keresztül erős szakmai elhivatottsággal, nagy igényességgel és kiemelkedő színvonalon végzett, példás és eredményes munkáját ismeri el a Dóka Klára-díj.
LENGVÁRI ISTVÁN, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának igazgatója
Lengvári István a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 1988-ban érettségizett, majd ezt követően a Baranya Megyei Levéltárban helyezkedett el levéltári kezelőként. 1990-ben megkezdte tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, és 1995-ben vehette át történelem–angol szakos diplomáját. 1995-től 2003-ig a Baranya Megyei Levéltár, 2003-tól 2005-ig a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának levéltárosa volt, 2005-től pedig az az Pécsi Tudományegyem Egyetemi Levéltárának igazgatója.
Lengvári István a hazai levéltárügy, különösen a felsőoktatási levéltárgyügy egyik meghatározó alakja, aki az elmúlt több mint három évtized alatt kiemelkedő színvonalú levéltárosi és levéltárvezetői munkát végzett. Kulcsszerepet játszott a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltárának megszervezésében, a szükséges infrastrukturális fejlesztések végrehajtásában, a levéltári anyag folyamatos gyarapításában, rendezésében és a szükséges segédletek elkészítésében, melynek elismeréseként az intézmény 2020-ban elnyerte „Az Év Levéltára” díjat.
Levéltárszakmai feladatainak ellátása mellett jelentős kiadványszerkesztői tevékenységet folytat, továbbá fontos, forrásokra alapozott egyetemtörténeti kutatásokat végez. Eddig 150 publikáció szerkesztője vagy szerzője volt. 2001 óta óraadóként a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán forrásismeretet és társadalomtörténetet oktat.
Igen aktívan vesz részt a szakmai közéletben. 1996-tól tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének, jelenleg tagja a választmánynak. 2004-től tagja a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetségnek és 2014 óta Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsának, és jelenleg a szervezet elnökségében is dolgozik.
Széleskörű érdeklődése és mély tárgyi ismeretei lehetővé tették, hogy szakértőként jelentős szerepet vállaljon különböző szakmai munkabizottságokban a levéltári digitális rendszerek és képzési programok kidolgozásában.
Lengvári István több mint 3 évtizeden keresztül, nagy szakértelemmel és mély hivatástudattal, elsődlegesen a hazai felsőoktatási levéltárügy érdekében végzett kiemelkedő munkássága, továbbá a szakmai közéletben kifejtett aktív és sokoldalú szerepvállalása elismeréseként veheti át a Dóka Klára-díjat.
VARGA TIBOR LÁSZLÓ, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár levéltárosa
Varga Tibor László 1999-ben érettségizett a nagykanizsai Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskolában, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója lett, és előbb szociológusi, majd történelem szakos bölcsész diplomáját vehette át. 2006-tól 2008-ig az Országos Cigány Önkormányzatnál dolgozott, 2008-tól 2017-ig a Veszprémi Érsekség levéltárosa volt, 2017-től pedig a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár levéltárosa.
A kislétszámú levéltárak mindegyikére jellemző módon többféle szakmai tennivaló hárult és hárul. Jelenleg munkaidejének túlnyomó részében kutató- és ügyfélszolgálati teendőket lát el, de emellett az iratrendezésből és a segédletek készítéséből is kiveszi részét. Minden rábízott feladatot nagy szorgalommal, odafigyeléssel és precizitással végez.
A napi levéltári teendők folyamatos és hiánytalan ellátása mellett rendszeresen tudományos kutatói, feltáró és publikációs tevékenységet folytat. Több nagy fontosságú, a veszprémi püspökség történetével foglalkozó és nagy szakmai érdeklődést kiváltó segédlet, forráskiadvány és konferenciakötet összeállítója, társszerzője és társszerkesztője. Eddig csaknem 40 tudományos publikáció elkészítésében vállalt szerepet. Szívesen tart ismeretterjesztő előadásokat, és intézménye mindig számíthat rá, ha munkaidőn túli feladatok adódnak.
Aktív, segítőkész, munkahelyi közössége érdekeit mindig szem előtt tartó személyisége miatt munkatársai kedvelik. 2009 óta tagja a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületének, amelyben különösen szakmai programok szervezésében vállal igen fontos szerepet.
Varga Tibor László csaknem két évtizeden át, mély szakmai elhivatottsággal, nagy szorgalommal és pontossággal, elsődlegesen a hazai egyházi levéltárügy érdekében végzett. magas színvonalú munkássága alapján részesül a Dóka Klára-díjban.
BALOGH-HEGEDÜS JUDIT, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltára főmunkatársa
Balogh-Hegedüs Judit a budapesti Katona József Műszaki Szakközépiskola elvégzését követően 2002-ben lett a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltára munkatársa, és jelenleg is ott, az intézmény kutatószolgálatában dolgozik.
Már a kezdetektől nagy szorgalommal és szakmai érdeklődéssel végezte teendőit, és 2004-ben levéltárkezelői vizsgát tett.
Fokozatosan gyarapodó ismeretei és tapasztalatai mind komolyabb feladatok elvégzésére tették alkalmassá, és 2010 óta a levéltár kutatótermének felügyelője. Pontos, precíz és empatikus munkáját mind a kutatók, mind pedig kollégái elismerik és nagyra értékelik.
Miután szakmai ismeretei meghaladják a munkakörétől elvárható szintet, teendői maradéktalan ellátása mellett hatékonyan tudja segíteni levéltáros kollégái adatbázis-építési és digitalizálási munkáját is.
A levéltári kollektíva közmegbecsülésnek örvendő tagja, aki szívesen segíti a még kevés tapasztalattal rendelkező munkatársait, és a munkahelyi közösség építésében aktív és fontos szerepet vállal.
2010-ben munkatársi, 2020-ban pedig főmunkatársi címet kapott. 2003 óta tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének.
Balogh-Hegedüs Judit csaknem két és fél évtizeden át, mély elhivatottsággal és nagy szorgalommal végzett levéltárszakmai munkáját, valamint a munkahelyi közösség érdekében kifejtett tevékenységét ismeri el a Dóka Klára-díj.
KOLOSZÁR ANDREA, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson Sopron Vármegye Soproni Levéltára levéltári kezelője
Koloszár Andrea 1986-ban a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, és még abban az esztendőben megkezdte levéltári szolgálatát a Győr-Moson-Sopron-Megyei Levéltári Igazgatóság Soproni Levéltárában, és jelenleg is annak jogutód intézményében dolgozik. 1991-ben levéltárkezelői vizsgát tett.
Feladatkörébe elsődlegesen levéltárban őrzött állami anyakönyvi másodpéldányok folyamatos vezetésével, valamint az azokból és a felekezeti anyakönyvekből történő adatszolgáltatással összefüggő különféle teendők tartoznak, de miután szakmai ismereteit folyamatosan bővítette, az azokon túlmutató levéltári munkákból – segédletkészítés, adatbázis-készítés, forrásfeltártás, digitalizálás, levéltárpedagógia – is kiveszi részét.
Szorgalma, megbízhatósága, elkötelezettsége és precizitása követendő példaként állítható a következő levéltáros generációk elé.
Koloszár Andreát négy évtizeden át, mély hivatástudattal és nagy szorgalommal, elsődlegesen a levéltári anyakönyvi feladatok ellátása területén végzett magas színvonalú tevékenysége és első munkahelyéhez mindvégig hűséges szakmai pályafutása érdemesítette a Dóka Klára-díjra.
DR. KISSNÉ HAVAS GYÖNGYVÉR, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, Levéltára és Művészeti Gyűjteménye mb. igazgatóhelyettese
Havas Gyöngyvér a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola Kondor Béla Művészeti Tagozatának 2011-ben történt elvégzése után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán 2015-ben történelem alapszakos bölcsész, művészettörténész és magyar szakos, majd 2018-ban művészettörténész mesterszakos diplomáját vehette át. 2021 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény levéltárosa, 2025 óta pedig megbízott igazgatóhelyettese.
A levéltárvezetői és a kutatószolgálati feladatai mellett az egyes szervezeti egységek adattárainak és az intézménytörténeti fényképgyűjteménynek, valamint a Művészeti Gyűjtemény állományának feltárása, illetőleg különböző segédletek elkészítése tartozik elsődleges teendői közé.
Miközben levéltárosi feladatait nagy odafigyeléssel és precizitással, kiemelkedő színvonalon végzi, szívesen és rendszeresen végez tudományos kutatómunkát. Érdeklődési területe: a 19. századi építészet-, képzőművészet-, társadalom- és életmódtörténet. Eddig több mint 25 tudományos publikációja – közöttük a Hild Józsefről, illetőleg Nagy Virgilről szóló monográfia – látott napvilágot. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Történelemtudományi Doktori Iskolájában 2026 áprilisában sikerrel védte meg PhD-disszertációját.
2021 óta tagja a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetségnek, 2025 óta pedig a Magyar Levéltárosok Egyesületének.
Dr. Kissné Havas Gyöngyvér közel fél évtizeden keresztül a levéltári forrásfeltártás és a segédletkészítés, továbbá a tudományos kutatómunka területén mutatott, kiemelkedő színvonalú és eredményes munkájával érdemelte ki a Dóka Klára-díjat.
Osváth Lajos-díj
Osváth Lajos munkásságának és emlékének megőrzésére a család 2021-ben díjat alapított, amelyet a Magyar Levéltárosok Egyesülete gondoz. A díjjal járó elismerések anyagi fedezetét az MLE-vel kötött megállapodás keretében az Osváth-család leszármazottjai biztosítják. Jelen esetben Esztár település önkormányzata vette át ezt a vállalást.
Az Osváth Lajos-díj két tagozatból áll:
- Osváth Lajos díj az egyesületi munkáért.
- Osváth Lajos díj a levéltári forrásfeltáráson alapuló történettudományi műért
Az Osváth Lajos díj odaítélésére tagozatonként évente váltakozva kerül sor, azaz egy-egy tagozat díjának odaítélése kétévente történik. Az eredményhirdetésre és a díjátadásra idén 2026. június 30-án kerül sor Nagyváradon, az MLE éves vándorgyűlésén.
A díj tartalma:
- Adományozást igazoló oklevél
- Plakett (előoldalán Osváth Lajos portréja, és felirat: „Osváth Lajos-díj”, hátoldalán a tagozat megnevezése)
- Pénzbeli juttatás (nettó 100.000,- Ft)
2026-ban a levéltári forrásfeltáráson alapuló történettudományi műért díj kerül kiadásra.
A díj odaítéléséről döntő kuratóriumot az MLE állítja fel, az Osváth család leszármazottjai a mindenkori kuratóriumba egy tagot delegálnak. A kuratórium létszáma 3 fő.
Az Osváth Lajos-díj a levéltári forrásfeltáráson alapuló történettudományi műért tagozat esetében pályázatot kell benyújtani.
Pályázni lehet a tárgyévben, illetve az azt megelőző két évben megjelent, levéltári forrásfeltáráson alapuló elsősorban család- és/vagy társadalomtörténeti, illetve tágabb értelemben történettudományi művel. A pályamű lehet önálló monográfia, vagy legalább 2 szerzői ív terjedelmű tudományos tanulmány.
A kuratórium döntése értelmében a 2026. évi Osváth Lajos-díj „Levéltári forrásfeltáráson alapuló történettudományi mű” kategóriájának díjazottja egyhangú döntéssel Kosztyó Gyula, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárának levéltárosa.
Az elismerést A holokauszt Kárpátalján című monográfiájáért és forráskiadványáért nyerte el.
KOSZTYÓ GYULA, az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára levéltárosa
Kosztyó Gyula 2004-ben érettségizett a Técsői Református Líceumban. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán 2008-ban szerzett BA diplomát földrajzból és történelemből, majd ugyanott 2009-ben MA diplomát történelemből. Doktori tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában végezte, 2021-ben szerezte meg a PhD fokozatot.
Kosztyó Gyula pályáját a történeti források iránti elkötelezettség, a kitartó kutatómunka és a szülőföldje, Kárpátalja múltja iránt érzett felelősség határozza meg. Több mint tizenöt éve kutat magyarországi és ukrajnai levéltárakban, feltárva a 20. századi Kárpátalja társadalom- és helytörténetének eddig kevéssé ismert fejezeteit. Munkásságának középpontjában a történelmi válsághelyzetek, az erőszak különböző formái, a kisebbségi közösségek sorsa, valamint a mindennapi élet történetének vizsgálata áll.
Kutatásai révén jelentősen gazdagodott ismeretanyagunk Kárpátalja 1938 és 1944 közötti történetéről, a második világháború helyi eseményeiről, a holokauszt kárpátaljai vonatkozásairól, a Tanácsköztársaság térségbeli történetéről, valamint a szovjet rendszer kiépülésének és működésének társadalmi hatásairól. Tudományos eredményeit nemcsak tanulmányokban és monográfiákban tette közzé, hanem számos kutatási projekt résztvevőjeként és vezető kutatójaként is hozzájárult a történeti emlékezet gazdagításához.
Szakmai pályafutása során olyan rangos intézmények munkájában vett részt, mint az Amerikai Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, a Clio Intézet, az Erőszakkutató Intézet, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár. 2022 óta az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárának munkatársa. Kutatói teljesítményét számos ösztöndíj és szakmai elismerés kísérte, amelyek egyaránt bizonyítják munkájának tudományos értékét és közösségi jelentőségét.
Különösen figyelemre méltó az a következetes forrásfeltáró tevékenység, amelynek eredményeként számos, korábban kevéssé ismert vagy feltáratlan levéltári dokumentum vált hozzáférhetővé a kutatók számára. Levéltárosként és történészként egyaránt azon dolgozik, hogy a múlt eseményei hiteles források alapján váljanak megismerhetővé és értelmezhetővé a jelen és a jövő nemzedékei számára.
Munkásságában példamutató módon kapcsolódik össze a tudományos igényesség, a levéltári szakértelem és a közösség szolgálata. Kutatásai nem csupán új történeti eredményeket hoztak, hanem hozzájárultak a kárpátaljai magyarság történelmi örökségének megőrzéséhez és bemutatásához is.
Dr. Kosztyó Gyula az Osváth Lajos-díjat A holokauszt Kárpátalján című monográfiája és forráskiadványa elismeréseként kapja, kiemelve a monográfia témájának egyediségét, a feldolgozott források unikális voltát és a történészi szintézis minőségét.