A 2020. évi Dóka Klára-díjak ünnepélyes átadására szeptember 28-án Budapest Főváros Levéltárában került sor.
A díjátadó helyszíne hagyományosan az MLE éves vándorgyűlése, ez azonban idén a COVID-19 vírus miatti rendkívüli helyzetben elmaradt. Az Egyesület Választmányának döntése értelmében a díjak ezévben is kiadásra kerültek, de külön rendezvény keretében. A díjátadó nyilvános volt, de a vírushelyzet miatt a részvétel előzetes jelentkezéshez volt kötve. Az eseményt streamelve az MLE Youtube csatornáján lehetett nyomon követni. A vágott verzió ezen a linken érhető el.
Dr. Kenyeres István elnök köszöntője után Dr. Tilcsik György, a Dóka Klára-díj ad hoc bizottság elnöke ismertette a bizottság döntését. Ezután következett a díjak átadása és a laudáció. A díjátadó után a díjazottak és vendégeik díszebéden vettek részt.


Laudációk
- fokozat: A felsőfokú végzettségű levéltárosok részére
KOVÁCS ELEONÓRA (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)
Kovács Eleonóra 1995-ben és 1996-ban Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen előbb magyar nyelv és irodalomból, majd történelemből és összehasonlító irodalomból diplomázott. 1997. február 1. és 2013. május 31. között Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltárában dolgozott, ahol az intézmény feladatainak sokrétűsége, személyi állományának nagysága és az őrzött iratok mennyisége szükségessé tette, hogy szinte minden levéltári munkaterületen bekapcsolódjon a munkába. Munkája mellett 2005-ben befejezte levéltár szakos tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 2013. június 1. óta a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa.
Szakmai pályafutása során, kitűnő kapcsolatteremtő- és szervezőképességének köszönhetően, kiemelkedő és példaértékű szerepet vállalt több országos program – így az MNL „Reformáció 500” és a „Hetedíziglen – Család – Történet – Kutatás” elnevezésű projektjei – irányításában, megszervezésében és lebonyolításában, illetőleg a reformációs adatbázis és kiadványsorozat elkészítésében.
Levéltárosi tevékenységének fontos részét képezi, hogy 2011 óta tagja, 2012 óta pedig elnöke az Evangélikus Gyűjteményi Tanácsnak. E minőségében kezdeményezője és koordinátora volt az evangélikus egyház országos digitalizációs programjának, amelynek nyomán megkezdődött az egyes gyülekezeti levéltárak gyűjtőlevéltárrá történő átalakítása.
2009 óta meghatározó funkciókat tölt be a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetésében, 2011 óta a társaság folyóirata, a Turul felelős szerkesztője. 2016 óta tagja az MLE Választmányának, 2018 óta pedig a Levéltári Szemle főszerkesztője.
Rendszeres feltáró- és kutatómunkát végez. Kutatási területe a 19. századi társadalom- és művelődéstörténet, a segédtudományok és a protestáns egyháztörténet. Eddig közel 150 publikáció elkészítésében vállalt igen jelentős szerepet szerkesztőként, társszerkesztőként, szerzőként vagy társszerzőként.
Kovács Eleonóra több mint két évtizeden át magas színvonalon és példa értékű elhivatottsággal végzett, elsődlegesen az egész országra kiterjedő levéltári programok megvalósításának irányításával és szervezésével, valamint a különböző szakmai kiadványok előkészítésében vállalt tevekénységével érdemelte ki a Dóka Klára-díjat.

VAJK ÁDÁM (Győri Egyházmegyei Levéltár)
Vajk Ádám a budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségi vizsga után 1994-ben a Pázmány Péter Katolikus egyetemen kezdte meg tanulmányait. 2002-ben végzett angol–történelem–mediavisztika szakon, közben 2000-ben a Győri Egyházmegyei Levéltárba került levéltárosi munkakörben.
Több munkatársa mellett kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy az ezredfordulón még meglehetősen elhanyagolt állapotú és így a kutatásoktól gyakorlatilag csaknem teljesen elzárt intézmény néhány esztendő alatt teljesen megújulva nem csupán az egyházmegye, hanem az Észak-Nyugat-Dunántúl egyik mintaszerűen rendezett és feltárt levéltárává, mára pedig már elismert tudományos kutatóhelyévé vált. Az egyházmegye területén lévő plébániai és egyéb levéltári iratok folyamatos és szisztematikus begyűjtésében, az iratanyag rendezésében, a szükséges segédletek elkészítésében, az e-kutatás lehetőségének megteremtésében és folyamatos bővítésében, valamint egy új levéltári épületrész létrehozásában nagy szakértelemmel és szorgalommal vett részt. 2010-ben kinevezték a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatójává, és e funkciót ma is betölti.
Részben neki köszönhető, hogy a Győri Egyházmegyei Levéltár kiemelkedő színvonalú kiadványsorozattal büszkélkedhet. Pályafutása kezdetétől rendszeresen kutatja a Győri Egyházmegye középkori történetét, és ennek eredményeként eddig több mint két tucat levéltári segédlet és adattár összeállítása, valamint forráspublikációk, tanulmányok és cikkek elkészítése fűződik nevéhez.
Vajk Ádám fontos feladatának tekinti a helyben és a megyében működő levéltárak szoros szakmai együttműködésének előmozdítását. Sokat tesz a hazai levéltárakban dolgozó kollégák közötti szakmai és baráti kapcsolatok ápolásáért. 2017 óta az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ levéltári referense, 2018 óta pedig két hazai levéltáros szervezet – a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete és a Magyar Levéltár Vezetőinek Tanácsa – titkári teendőit is ellátja.
Vajk Ádám két évtizedes, kimagasló levéltárszakmai tevékenységéért, a Győri Egyházmegyei Levéltár működésének újjászervezésében és modernizálásában, majd pedig irányításában végzett példás munkájáért, továbbá az intézményközi együttműködés kialakításában és fenntartásában vállalt meghatározó szerepéért veheti át a Dóka Klára-díjat.

II. A középfokú végzettséggel rendelkező levéltári szakalkalmazottak részére
BEREGSZÁSZI BALÁZS (MNL Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára Mosonmagyaróvári Fióklevéltára)
Beregszászi Balázs 1991-ben Mosonmagyaróváron érettségizett, és 1995. december 1. óta a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára Mosonmagyaróvári Fióklevéltárában dolgozik. 1999-ben levéltárkezelői tanfolyamot végzett, 2002-ben pedig segédlevéltárosi képesítést szerzett.
A Mosonmagyaróvári Fióklevéltárban őrzött iratanyaggal kapcsolatos kutató- és ügyfélszolgálati teendők folyamatos és magas színvonalon történő ellátása mellett a történeti Moson vármegyéhez tartozó települések felkérésére számos helytörténeti kiállítást készített és történeti tárgyú előadást tartott, Mosonmagyaróváron pedig rendszeresen várostörténeti sétákat vezet.
Felismerve a nemzetközi kapcsolatok fontosságát és jelentőségét, együttműködést alakított ki több, egykor Moson vármegye részét képező, de ma már Ausztriához tartozó településsel. Gyakori résztvevője a Révkomáromi Levéltár szimpóziumainak is.
Szívesen végez az egykori Moson vármegye történetére irányuló kutatásokat. Eddig egy önálló kötete, 20 tanulmánya és közel 70, helytörténeti tárgyú újságcikke látott napvilágot. Mosonmagyaróvár kulturális életének egyik meghatározó személyisége, akinek széleskörű szakmai tevékenysége jelentősen hozzájárul az MNL Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára eredményes munkájához.
Beregszászi Balázs csaknem 25 éven át folyamatosan végzett, magas színvonalú és lelkiismeretes levéltárszakmai munkája, valamint az egykori Moson vármegye és Mosonmagyaróvár város történetének feltárásában végzett tevékenységének elismeréseként részesül a Dóka Klára-díjban.

ELEKESNÉ BÍRÓ BERNADETT (Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára)
Elekesné Bíró Bernadett érettségi vizsgáját követően 1987. július 1-jén igazgatási-ügyviteli munkatársként kezdte meg szolgálatát a Zala Megyei Levéltárban, és jelenleg is ott dolgozik. Miután nagy munkabírása precíz feladatvégzéssel párosult, az intézmény munkatársai hamar megkedvelték.
2003-ban számítástechnikai szoftverüzemeltető tanfolyamot végzett, 2011-ben pedig segédlevéltárosi képesítést szerzett. Ezek nyomán egyre többféle levéltári szakfeladatot bíztak rá. Így az igazgatási ügyintézői teendők ellátása mellett közreműködik a levéltár gyűjtőterületi, ügyfélszolgálati, adatbázisépítési és kiadványkészítési munkáiban. Minden szakmai megbízatását nagy odafigyeléssel, elmélyült felkészültséggel, közmegelégedésre teljesíti, ennek köszönhetően a levéltár egyik nélkülözhetetlen munkatársának számít.
Elekesné Bíró Bernadett több, mint három évtizeden át nagy szorgalommal és hivatástudattal, magas szintű felkészültséggel végzett, példaértékű levéltárszakmai tevékenysége elismeréséül kapja meg a Dóka Klára –díjat.

III. A levéltárakban dolgozó nem levéltárosok (könyvtárosok, restaurátorok, gazdasági feladatot, illetőleg ügyviteli, üzemfenntartási feladatot ellátó munkatársak)
FARKAS ÁGNES ILONA (Budapest Főváros Levéltára)
Farkas Ágnes Ilona a közgazdasági szakközépiskola elvégzése után személyügyi és társadalombiztosítási képesítést, 1997-ben pedig Pécsi Tudományegyetem személyügyi szervezői főiskolai oklevelet szerzett. Több munkahelyen is dolgozott, majd 2007-ben Budapest Főváros Levéltára bér- és munkaügyi előadója lett, 2014-ben pedig a Pénz- és Munkaügyi Osztály Munkaügyi Csoportjának vezetőjévé nevezték ki.
Sokrétű és felelőségteljes feladatait a gyakran változó jogi környezetben is mindig kimagasló kötelességtudattal, magas szintű precizitással és naprakész ismeretek birtokában végezte és végzi, melynek következtében meghatározó szerepet vállalt és vállal a levéltár folyamatos és üzemszerű működésében.
Figyelmes és türelmes kolléganő, akinek segítéségére és támogatására az intézmény minden munkatársa bármikor bizton számíthat.
Farkas Ágnes Ilonát a magyar levéltárügy érdekében közel másfél évtizeden át, elmélyült elkötelezettséggel, magas színvonalon, nagy szorgalommal, türelemmel és segítőkészséggel végzett munkája tette érdemessé a Dóka Klára-díjra.

SZÁNTAI FERENC (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)
Szántai Ferenc 1974-ben szerzett villanyszerelői képesítést, és azóta megszakítás nélkül szakmájában dolgozik. Több munkahely után 2004-ben a Pest Megyei Levéltárban helyezkedett el, 2014 óta pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársa.
Felelőségteljes feladatait mindvégig kimagasló szakmai tudással, nagy alapossággal és lelkiismeretességgel teljesítette. Szorgalmas, megbízható, precíz és segítőkész munkáját nemcsak az Országos Levéltárban ismerik, hanem az MNL tagintézményeiben is bármikor számíthattak rá.
Szántai Ferencet – aki közmegbecsülésnek és közszeretetnek örvendő kolléga, és aki 2020 őszén nyugállományba vonul – a magyar levéltárügy érdekében több mint másfél évtizeden át nagy odafigyeléssel és gondossággal, továbbá elkötelezett hivatásszeretettel és magas szakmai színvonalon végzett munkája tette érdemessé a Dóka Klára-díjra.

