Budapesten ismereteink szerint 2247 olyan közterület van, amely valós (Széll Kálmán tér, Deák tér, Kálvin tér) vagy fiktív személyről (Szép Juhászné út) lett elnevezve, esetleg valamilyen keresztnevet (Ferenc utca) visel. A névadási szokások sok mindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak, mely korszakokat és szereplőket véli saját történelme kiemelkedő és fontos időszakának. Az ÁTLÓ és a BFL legújabb adatvizualizációja azt mutatja meg, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak a közterek névadási szokásai.
Az adatvizualizáció segítségével az érdeklődők megtudhatják, milyen arányban viselnek a fővárosi közterek férfi és női neveket, a névadók valós vagy fiktív személyek-e, magyarok vagy külföldiek-e, milyen jellegű tevékenységet folytattak, mely korszakban éltek. Érdekes kiemelni azt az izgalmas kimutatást, amely az egyes politikai korszakok közterek átnevezéséhez való hozzáállását mutatja be.
A bemutató végén az olvasó maga állíthat be szűrőket, aminek segítségével vizsgálhatja a magyar főváros köztérelnevezéseit.
Az oldal okostelefonokra és táblagépekre fejlesztett változatban is elérhető.
A Nevek és terek című adatvizualizáció Budapest Főváros Levéltára honlapján, illetve itt érhető el.
Az új adatvizualizációs oldal bemutatására Levéltárunk műhelykonferenciát szervezett, aminek keretében az előadók az 1920 utáni köztérnévadási tendenciáinak kérdését járták körbe, érintve az utcanevek elnevezésének emlékezetpolitikában játszott szerepét, továbbá összehasonlították Budapest és Bécs, a birodalom korábbi fővárosainak első világháború utáni fejlődésének szétváló útjait és felvázolták a bécsi utcaelnevezések aktuális problémáit, amelyek izgalmas párhuzamokkal szolgálhatnak a budapesti tapasztalatokra vonatkozóan. A konferencia megtekinthető a BFL YouTube csatornáján.
