Július 1-én 9.30-kor kezdődött el az MLE Vándorgyűlése, amelyet az Egyesület történetében először határon túli területen szerveztek meg.
A megnyitón köszöntőt mondott Dr. Kenyeres István , a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke, Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának művelődéssel megbízott tagja, Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Csallóközi Eszter szabadkai főkonzul, Ifj. Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója, Lela Pavlović, a Szerb Levéltáros Szövetség elnöke és Dr. Nebojša Kuzmanović, a Vajdasági Levéltár igazgatója.
Az Egyesület díjainak átadása
Zentán a 11. alkalommal került sor Dóka Klára-díjak átadására. A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2013-ban új kitüntetési rendszert hozott létre, amely magába foglalja az addigi Levéltárért díjat, illetőleg annak funkcióját is. Ezzel olyan szakmai díjat alapított, amely egy elismert, nagy tekintélyű levéltárosról kapta a nevét, és ma már három fokozattal rendelkezik. 2018-tól a III. fokozatban lehetőség nyílt az addigi 1 helyett 2 díj kiosztására. 2022-ben az MLE választmánya úgy döntött, hogy ismét változtat a Dóka Klára -díj rendszerén. Ennek legfőbb oka, hogy a fiatal levéltárosok is elismerési lehetőséghez jussanak. Így évente összesen 7 fő díjazása lehetséges.
A Dóka Klára-díj új rendszere:
I. A szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább 10 éves levéltárban eltöltött munkaviszonnyal rendelkező, (fő)levéltáros munkakörben dolgozóknak, (évente 3 fő)
II. A középfokú végzettséggel legalább 10 éves levéltárban eltöltött munkaviszonnyal rendelkező, levéltári szakmai területen dolgozók (levéltári asszisztensek, kezelők), illetőleg a levéltárakban dolgozó nem levéltáros munkatársaknak (könyvtárosok, informatikusok, restaurátorok, valamint gazdasági, ügyviteli, illetőleg üzemfenntartási stb. munkát végzők), (évente 3 fő)
III. A magyarországi levéltárakban legalább 5 éves levéltárban eltöltött munkaviszonnyal rendelkező és a tárgyévben legfeljebb a 35. életévét betöltő (fő)levéltáros munkakörben dolgozónak, (évente 1 fő)
A Magyar Levéltárosok Egyesülete a Dóka Klára-díjjal azokat a levéltári munkatársakat kívánja jutalmazni, akik a levéltárügy területén huzamosabb időn át kimagasló szakmai munkát, elismerést érdemlő tevékenységet végeztek.
Az elismerések átadására az éves vándorgyűlésen kerül sor, idén, most július 1-jén, itt, Zentán.
A Dóka Klára-díjra beérkező javaslatokat ad hoc bizottság összegezte és hozta meg a döntést.
A díjazottakra javaslatot tehettek az intézmények vezetői, a levéltárak kollektívái, illetve az egyesület bármely tagja.
2024-ben a Dóka Klára-díj I. fokozatát a bizottság döntése értelmében Borsy Judit Borbála, az MNL Baranya Vármegyei Levéltára ny. főlevéltárosa kapta.
Borsy Judit a gimnáziumi érettségi után a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányai zárásaként 1981-ben vehette át latin speciális képzéssel kiegészített magyar–francia szakos diplomáját. Ezt követően Pécsett általános iskolai francianyelv-tanár volt, 1984-től pedig 2023 végén történt nyugdíjba vonulásáig a Baranya Megyei Levéltárban, illetőleg annak jogutódában dolgozott, előbb levéltárosként, 2006-tól pedig főlevéltárosként. 1984 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a levéltár kiegészítő szakot.
Csaknem 40 éves levéltári szolgálata során többféle munkaterületen dolgozott, és valamennyi szakterületen kiemelkedő színvonalú munkát végezve intézménye egyik alappillérévé vált. Miközben alapos és szerteágazó felkészültségének, továbbá nyelvismeretének köszönhetően számos kiemelkedő jelentőségű rendezési és iratfeltárásai munkát végzett, sokféle közművelődési program létrehozásában és lebonyolításában vállalt meghatározó szerepet, elmélyült anyagismeretét kiválóan tudta hasznosítani a kutatószolgálati munkában is. Ennek során – jócskán túllépve a tájékoztatási feladatokon – számtalan esetben fordításokkal és szakmai tanácsokkal segítette a tudományos és a helytörténeti kutatásokat. és ezzel nagyban hozzájárult munkahelye szakmai presztízsének növekedéséhez.
Borsy Judit maga is végzett és végez levéltári forrásokon alapuló kutatásokat. Fő érdeklődési területe Baranya vármegye, valamint a vármegyei uradalmak 1848 előtti története, továbbá a Pécsi Egyházmegye története. E tárgykörökben több kötetet szerkesztett, valamint három önálló kötetet és közel félszáz tanulmányt készített, amelyek közül több francia, angol és német nyelven látott napvilágot.
1986 óta tagja a Megyer Levéltárosok Egyesületének, 2012-től pedig a Magyar Uradalomtörténeti Társaságnak. A levéltári kollektíva köztiszteletnek örvendő tagja, akinek segítsége munkatársai mindig számíthattak, és aki hosszú idő alatt megszerzett tudását és tapasztalatait nyugdíjazására készülve is igyekezett átadni utódainak.
Borsy Judit Borbála csaknem négy évtizeden át nagy szakmai elkötelezettséggel és felelősséggel végzett, kiemelkedő levéltári munkássága – amely példádul szolgál a következő levéltáros nemzedékeknek – elismeréséül vehette át a Dóka Klára-díjat.
2024-ben a Dóka Klára-díj I. fokozatát a bizottság döntése értelmében Damásdi Zoltán, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár levéltárosa kapta.
Damásdi Zoltán 2001-ben tett érettségi vizsgája után a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója lett. 2007-ben fejezte be tanulmányait lengyel speciális képzéssel kiegészített történelem–latin szakon.
2007 óta a Pécsi Egyházmegyei Levéltár munkatársa, és miután egy lényegében egyszemélyes intézményről van szó, annak vezetője és beosztottja is egyben. Így az intézmény azóta kifejtett tevékenysége gyakorlatilag azonos az ő – jórészt egyedül – végzett munkájával.
Levéltári pályafutása kezdetétől sokféle feladatot végzett és végez, mégpedig igen magas színvonalon, melynek eredményeként a Pécsi Egyházmegyei Levéltár reorganizációjában jelentős előrelépés ment végbe. Megtörtént az egyházközségi iratok begyűjtése, rendezése és feldolgozása, melynek nyomán mára minimálisra csökkent a még kinnlevő és átvételre váró iratanyag mennyisége. Megkezdődött az iratanyag intenzív digitalizálása, amely az anyakönyvek és a plébániai iratanyag mellett, kiterjedt a különböző püspöki és káptalani állagokra is, és jelenleg folyik a levéltár fotótárának rendezése és digitalizálása is.
Damásdi Zoltán tervszerű, folyamatos és egymásra épülő szakmai munkái nyomán 2018-tól saját e-kutatási lehetőséget is kínál a levéltár, amelynek segítségével a saját gyűjtőkörébe tartozó iratok mellett egy együttműködés keretében ferences rendi iratanyagokat is szolgáltat. E tevékenység magas színvonalát igazolja, hogy a Pécsi Egyházmegyei Levéltár 2020-ban megkapta a Magyar Családtörténet-kutatók Egyesületének „Év kutatóhelye” elnevezésű díját.
Az időigényes és nagy odafigyelést igénylő levéltárszakmai munkafeladatok – amelyek között megemlítendők még a különféle tematikus kiállítások rendezése – elvégzése mellett szívesen folytat a dualizmuskori magyar egyháztörténetre, valamint a Pécsi Egyházmegye 19–20. századi történetére irányuló kutatásokat.
2008 óta tagja a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületének, 2014 óta a Magyar Levéltárosok Egyesületének és 2018 óta a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsának.
Damásdi Zoltán közel két évtizeden át a magyarországi egyházi levéltárügy, azon belül is a Pécsi Egyházmegyei Levéltár megújítása és modernizálása érdekében nagy elkötelezettséggel és hivatástudattal végzett, magas színvonalú, odaadó és eredményes munkája alapján részesül a Dóka Klára-díjban.
2024-ben a Dóka Klára-díj I. fokozatát a bizottság döntése értelmében Dr. Kőfalviné Dr. Ónodi Márta, az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára Kiskunfélegyházi Részlegének részlegvezetője kapja.
Ónodi Márta 1993-ban érettségizett Kiskunfélegyházán, majd 1993-tól a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, és tanulmányai lezárásaként 1998-ben vehette át történelem–német szakos diplomáját.
1998. október 1-jén lett a Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlegének munkatársa és egyben vezetője, és azóta is ott dolgozik.
Miközben a kiskunfélegyházi részleg szakmai tevékenységét szervezi és irányítja, – a kislétszámú intézményekre jellemző módon – sokféle levéltári feladatot látott és lát el. Munkáját a magas szakmai színvonal, a nagy precizitás és odafigyelés, valamint a kiváló szervezés és hatékony irányítás jellemzi.
A hagyományos belső levéltári feladatok maradéktalan elvégzése mellett nagy súlyt helyezett és helyez a helyi társintézményekkel való folyamatos együttműködésre, elkötelezett híve a levéltár nagyközönség felé történő nyitottságának, beleértve a különféle levéltár-pedagógiai programokat, amelyeket számos innovatív ötlettel segít és gazdagít.
Sokrétű és felelőségteljes levéltárszakmai feladatai mellett szívesen végzett és végez levéltári forrásokra alapozott tudományos kutatásokat, amely eredményei különböző tanulmánykötetek és folyóiratok mellett főként a helyi lapokban láttak és látnak napvilágot. 2020-ban a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán summa cum laude minősítéssel védte meg PhD-disszertációját, amely két évvel később önálló kötetben jelent meg.
Munkatársai igazi közösségi embernek tartják, akit nemcsak tudásáért, hanem személyes tulajdonságaiért is tisztelnek, aki így a levéltári kollektíva életében, a közösségi élet fejlesztésében fontos szerepet játszik.
1998 óta tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének. Dr. Kőfalviné dr. Ónodi Mártát több mint két és fél évtizeden át nagy szorgalommal és mély hivatástudattal, magas színvonalon végzett levéltárosi munkássága, a levéltári feladatok szervezésében és irányításában betöltött meghatározó szerepe tette érdemessé a Dóka Klára-díjra.
2024-ben a Dóka Klára-díj II. fokozatát a bizottság döntése értelmében Daczó Albert, Budapest Főváros Levéltára levéltáros asszisztense kapja
Daczó Albert 1986-ban érettségizett a romániai Csombordon (Ciumbrud), majd a rendszerváltást követően Magyarországra költözött, és 2002. május 1. óta Budapest Főváros Levéltárának munkatársa.
Kezdetben kezelőként dolgozott, majd miután 2011-ben sikeres vizsgát tett, segédlevéltáros lett, és a jelenlegi elnevezés szerint levéltáros asszisztens. 2007 és 2010 között a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karán informatikus-könyvtárosi diplomát szerzett.
A levéltárban kezdetben a közigazgatási, majd az ipartestületi referencián dolgozott, 2006 óta pedig a gazdasági szervek és szövetkezetek iratainak rendezésével és a szükséges segédletek elkészítésével foglalkozik, miközben ellátja az ezen iratanyaggal kapcsolatos kutató- és ügyfélszolgálati teendőket is. Aktív szerepet vállalt a Budapest Főváros Levéltára iratanyagának a Teve utca épületbe történt átköltöztetésében.
Minden munkafeladatát nagy odaadással, szorgalommal és precizitással végezte és végzi. Nagyon megbízható és mind a kutatókkal és ügyfelekkel, mind pedig munkatársaival jó kapcsolatot ápoló kolléga.
Daczó Albertet több mint húsz esztendőn keresztül kiemelkedő színvonalon, mély hivatástudattal és nagy szorgalommal végzett levéltárszakmai tevékenysége érdemesítette a Dóka Klára-díjra.
2024-ben a Dóka Klára-díj II. fokozatát a bizottság döntése értelmében Fejes László, az MNL Somogy Vármegyei Levéltára levéltáros asszisztense kapja.
Fejes László 1999-ben fejezte be középiskolai tanulmányait Kaposváron, 2001 óta pedig a Somogy Megyei Levéltár munkatársa lett, ahol korábban polgári szolgálatot teljesített.
2003-ban és 2004-ben levéltárkezelői, 2010-ben és 2011-ben segédlevéltárosi tanfolyamot végzett.
Levéltári pályafutása kezdetén a kutatószolgálatban dolgozott, jelenleg az ügyfélszolgálati teendőket látja el, de emellett – mint a kislétszámú levéltárak munkatársainak többsége – az iratrendezéstől a gyűjtőterületi munkáig szinte minden levéltári feladat elvégzéséből, kiváltképpen a levéltár egyedi és tömeges digitalizálási feladatainak teljesítéséből is kivette és kiveszi részét. Pontos, precíz, megbízható munkatárs, akinek segítőkészsége példamutató.
Fejes László több mint 20 esztendőn keresztül, mély szakmai elhivatottsággal, nagy szorgalommal és precizitással végzett, példás levéltárszakmai munkája elismerésként részesül a Dóka Klára-díjban.
2024-ben a Dóka Klára-díj II. fokozatát a bizottság döntése értelmében Szepesi László, Budapest Főváros Levéltára műszaki ügyintézője kapja.
Szepesi László 1982-ben autószerelői képesítést szerzett, majd 1982 és 1991 között a Fővárosi Autótaxi Vállalat gépkocsivezetője volt, 1991 óta pedig Budapest Főváros Levéltára munkatársa.
Kezdetben gépkocsivezető volt, ám feladatai az anyagbeszerzéssel, illetőleg további teendőkkel hamarosan kibővültek és így jelenleg műszaki ügyintéző.
Pontos, nagy teherbírású, rugalmas, intézménye érdekeit mindig szem előtt tartó kolléga, akinek innovatív ötleteire és kreatív javaslataira mindig számíthatnak munkatársai akár logisztikai, akár személy- vagy iratszállítási feladatok elvégzéséről legyen szó.
Megértő, készséges és az olykor felmerülő konfliktusokat kellő empátiával kezelő, mindig azok feloldására törekvő, jó humorérzékkel rendelkező személyisége közkedvelt a levéltár munkatársai körében.
Szepesi László több mint három évtizeden át erős hivatástudattal és elkötelezettséggel, nagy odaadással és példás precizitással végzett munkája elismeréseként vehette át a Dóka Klára-díjat.
2024-ben a Dóka Klára-díj III. fokozatát a bizottság döntése értelmében Varga Mátyás Gábor, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár levéltárosa kapta.
Varga Mátyás Gábor 2012-ben Vácon tett érettségizett, utána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakos hallgatója lett, és 2020-ban kapta meg MA diplomáját. 2018-ban, tehát még diplomájának átvétele előtt megkezdte levéltári szolgálatát a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárban.
A kislétszámú intézményekre jellemző módon a levéltárosi munka szinte minden részével és elemével behatóan megismerkedett. Nagy türelemmel és odafigyeléssel végzett kutatószolgálati munkája kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy munkahelyét a Magyar Családtörténet-kutatók Egyesülete 2019-ben az „Év kutatóhelye” címmel tüntette ki. Miközben ő végzi az anyakönyvi másodpéldányok kezelését, a levéltár online szolgáltatásinak nem automatizált feladatait, a beszállított plébániai iratok digitalizálását és az iratbeszállítások lebonyolítását, sokszor lát el előírt teendőin túlmutató feladatokat is.
Szívesen folytat tudományos kutatásokat. Eddig egy önálló kötete és számos szakcikke látott napvilágot.
2018 óta tagja a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületének, 2024-től pedig a Magyar Levéltárosok Egyesületének.
Varga Mátyás Gábor erős hivatástudatt, többféle levéltári szakterületen kifejtett, kiemelkedő színvonalú, szorgalmas és eredményes munkája elismeréseként részesül a Dóka Klára-díjban.
Osváth Lajos-díj
Osváth Lajos munkásságának és emlékének megőrzésére a család 2021-ben díjat alapított, amelyet a Magyar Levéltárosok Egyesülete gondoz. A díjjal járó elismerések anyagi fedezetét az MLE-vel kötött megállapodás keretében az Osváth-család leszármazottjai biztosítják. Jelen esetben Esztár település önkormányzata vette át ezt a vállalást.
Az Osváth Lajos-díj két tagozatból áll:
1. Osváth Lajos díj az egyesületi munkáért.
2. Osváth Lajos díj a levéltári forrásfeltáráson alapuló történettudományi műért
Az Osváth Lajos díj odaítélésére tagozatonként évente váltakozva kerül sor, azaz egy-egy tagozat díjának odaítélése kétévente történik. Az eredményhirdetésre és a díjátadásra idén 2024. július 1-jén kerül sor Zentán, az MLE éves vándorgyűlésén.
2024-ben a levéltári forrásfeltáráson alapuló történettudományi műért díj kerül kiadásra.
A díj odaítéléséről döntő kuratóriumot az MLE állítja fel, az Osváth család leszármazottai a mindenkori kuratóriumba egy tagot delegálnak. A kuratórium létszáma 3 fő.
Az Osváth Lajos díj az egyesületi munkáért tagozat esetében nem pályázni kell, hanem vagy egyesületi tagok, kollektívák vagy intézmények tehetnek javaslatokat, a kuratórium ezek figyelembevételével és a saját ismeretei alapján dönt. Az Osváth Lajos díjat 2024-ben Perczel Olivér kapta.
Perczel Olivér 1976. november 20-án született Szentesen. 1998-ban érettségizett a szentesi Zsoldos Ferenc műszaki szakközépiskolában, majd a katonaság polgári szolgálatos lehetőségét választva, szolgálatát a helyi levéltárban töltötte 1998–1999 között. A levéltári hangulat és az ott folyó munka meghatározó élményekkel látta el, amely a már meglévő, történelem iránti érdeklődését a továbbtanulás felé terelte. Erre már a fővárosba költözés és szakmabéli elhelyezkedést követően került sor. Előbb a Magyar Nemzeti Levéltár Hess András téri épületének kutatótermében dolgozott, az 1945–1990 közötti iratok levéltári kezelői feladatait látta el 2002-ben, majd 2003. szeptember 1-jétől Budapest Főváros Levéltárában kapott állást, ahol kezdetben a III. főosztályon, majd az I. főosztályon és a kutatóteremben dolgozott és dolgozik. Kezdetben levéltári kezelőként, 2010-től pedig főlevéltáros munkakörben végzi munkáját.
Felsőfokú tanulmányait az egri Eszterházy Károly Főiskolán végezte 2004–2007 között, ahol általános történelem szakos bölcsész diplomát szerzett 2010-ben. 2016–2020 között az ELTE Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Iskolájának hallgatója volt. A Szórakozás és szórakoztatás Budapest közterein. A Városliget példáján keresztül (1873–1953) című doktori disszertációját 2024. június 14-én védte meg.
A Budapest Főváros Levéltárában betöltött levéltárosi munkaköre (úgymint levéltári feldolgozó munka, iratrendezés, adatbázis építés, kutatótermi szolgálat) mellett a levéltár több kiállításában és tudományos projektjében is részt vett. Dolgozott 2014-ben a Holocaust Emlékévben megrendezett kiállítás és a 2023. évi Budapest – a város és hídjai kiállítás megvalósításában. 2017-ben közreműködött a Liget egykor kiállítás létrehozásában és a hozzá kapcsolódó kötet szerkesztésében is.
Perczel Olivér folyamatosan publikál és előadásokat tart, érdeklődési köre széleskörű: kiterjed Budapest történetének eddig feldolgozatlan fejezeteire, de levéltári alapkutatásokon nyugvó kutatásokat is végez. Foglalkozott a budapesti városháza alkalmazottainak B-listázásával, Rejtő Jenő életével, Buffalo Bill fellépéseivel. Számos cikket írt Erzsébetváros múltjáról, doktori dolgozatának középpontjában pedig a fővárosi, ezen belül a városligeti szórakozás, szórakoztatás állt.
Levéltári munkája mellett 2017-től a Clio Intézet, 2023. augusztus 1-jétől az Erőszakkutató Intézet tudományos munkatársaként is dolgozik, Magyarország 1919–1920 közötti román megszállásának forrásfeltáró kutatója. Kutatása során a megszállt terület számos levéltárában, múzeumában, könyvtárában végzett gyűjtőmunkát, ugyanakkor e témájában is több tanulmányt írt és előadásokat tartott. Két alkalommal nyerte el a Klebelsberg Kunó kutatói ösztöndíjat, melyek segítségével több romániai levéltárban és könyvtárban végzett új eredményekkel járó Hungarika-kutatást.
Az Osváth Lajos-díjat A román–magyar háború és a román katonai megszállás magyar áldozatai (1919–1920) (Budapest, 2024) című monográfiája és forráskiadványa elismeréseként kapja. A kötet a témaválasztás újszerűsége, a feldolgozott levéltári források széles spektruma és olvasmányos, jól megírt stílusa révén nyerte el a bírálók tetszését.
VII. MLE Labdarúgó Kupa
A Vándorgyűlés első napján, délután került megrendezésre a levéltárosok labdarúgó bajnoksága, öt csapat részvételével.
A VII. MLE Labdarugó Kupát a Barbarikum – MNL csapata nyerte.
A Kupa helyezettjeinek sorrendje:
1. Barbaricum – MNL
2. Budapest Főváros Levéltára
3. Zenta Város Levéltára
4. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
5. Cathedrale csapata
