Bényei Balázs István elnökjelölt szakmai programja
Összefoglaló
A Magyar Levéltárosok Egyesülete a hazai levéltáros szakma nagy múltú, egyúttal legnagyobb létszámú és legátfogóbb szervezete, amely teljeskörűen reprezentálja a magyar levéltári szférát. Közösségünkben megtalálhatók a különböző fenntartói struktúrában működő (állami, önkormányzati, felsőoktatási, egyházi) köz- és magánlevéltárak munkatársai, valamint a levéltári területtel kapcsolatban álló kutatók és szakemberek. Meggyőződésem, hogy Egyesületünk egyik legnagyobb értéke éppen ez az átfogó jellegű közösség. A különböző intézményekben, eltérő feladatkörökben dolgozó kollégákat közös hivatás, közös értékek és közös célok kapcsolják össze.
Egyesületünk vezetéséhez kapcsolódó szakmai programom három alapvető értékre épül: a levéltárosi hivatás iránti elkötelezettségre, a szakmaiságra és az együttműködésre.
Az Egyesület természetes és meghatározó feladata a levéltáros szakma érdekeinek képviselete. Ide tartozik a szakmai alapelvek és szempontok következetes közvetítése a fenntartók és a jogalkotó felé, csakúgy, mint a levéltárak eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtésének elősegítése. Alapvető célkitűzés a levéltárakban dolgozó kollégák munkájának erkölcsi és anyagi elismeréséért való fellépés, valamint a szakma társadalmi megbecsültségének erősítése.
Az Egyesület napi működésében kiemelten számítok a megválasztandó új elnökség és a választmány tagjainak aktív közreműködésére, valamint a tagság felől érkező kezdeményezésekre, javaslatokra és aktív részvételre is. Meggyőződésem, hogy a Magyar Levéltárosok Egyesületének erejét nem csupán a vezető testületek munkája, hanem a tagok szakmai aktivitása, közösségi elkötelezettsége és kezdeményezőkészsége adja.
Az egyesület alelnökeiként messzemenően számítok Dr. Czetz Balázs és Mátyás Zoltán munkájára, akik részére ezúton is kérem a tagság támogatását.
Kiemelt célom az Egyesület hagyományainak megőrzése és továbbvitele. Az éves vándorgyűlés a magyar levéltáros szakma legfontosabb találkozási pontja, amely egyszerre szolgálja a szakmai tapasztalatcserét, a tudományos eszmecserét és a közösségépítést. E hagyomány megőrzése mellett fontosnak tartom annak folyamatos tartalmi megújítását és továbbfejlesztését, hogy a jövőben is a szakmai élet meghatározó eseménye maradhasson. A vándorgyűlés az elmúlt években a közép-európai levéltári egyesületek fontos találkozási pontjává is vált, amely jelentős eredmény.
Hasonló jelentőséget tulajdonítok a Levéltári Szemle további megjelentetésének és fejlesztésének, hiszen a folyóirat a hazai levéltáros közösség egyik legfontosabb szakmai fóruma, a tudományos és szakmai párbeszéd nélkülözhetetlen platformja.
Az egyesület hatékony működtetése és kommunikációja érdekében megőrzendőek és továbbfejlesztendőek a bevált elektronikus egyesületi tagnyilvántartó és kommunikációs rendszer, az MLE honlapja, és a meglévő szakmai online publikációs felületek.
A levéltárosi hivatás iránti elkötelezettség – az elvi alap
Elnöki programom szempontjából meghatározónak tartom azon alapértékek és a levéltár feladatkörével kapcsolatos megközelítésem megfogamzását, amelyek mentén – a tagság támogatásának elnyerése estén– elnöki tevekénységemet kívánom folytatni.
Meggyőződésem szerin a múlt írott forrásainak megőrzése, hitelességük biztosítása és megismerhetővé tétele az a sarokpont, amelyre szakmánk épül. A levéltárak végső célját nem az iratok egyszerű megőrzésében, hanem a használhatóságuknak biztosításában látom. Napjainkban ez három meghatározó funkciót jelent. Az első és alapvető funkció a jogbiztosító szerep. A levéltári anyag hiteles megőrzése és szolgáltatása nélkülözhetetlen a jogok érvényesítéséhez, az állami és társadalmi működés átláthatóságához, valamint a történeti folyamatok hiteles dokumentálásához.
Ugyanilyen fontos pillér a levéltárak tudományos feladatköre. Meggyőződésem, hogy a forrásfeltárás, a levéltári anyag feldolgozása, a segédletek készítése, a kutatások támogatása és az önálló tudományos tevékenység nem csupán kiegészítő elemei a levéltári munkának, hanem annak meghatározó és megkerülhetetlen részei. A levéltárak a történettudomány és számos más tudományterület alapintézményei, ezért a tudományos munka támogatása és presztízsének erősítése kiemelt feladatunk.
A harmadik, legfiatalabb funkciót a levéltárak kulturális és közművelődési tevékenysége jelenti. A kiállítások, rendezvények, ismeretterjesztő és levéltárpedagógiai programok, ismeretterjesztő publikációk és digitális tartalmak révén a levéltárak közvetlen kapcsolatot teremtenek a társadalommal. Kiemelten fontosnak tartom a levéltárak társadalmi beágyazottságának erősítését, hiszen intézményeink hosszú távú elismertsége azon is múlik, hogy milyen módon tudjuk bemutatni értékeinket a szélesebb közönség számára.
A szolgáltató levéltár gondolata immár másfél évtizede meghatározó eleme a hazai levéltári gondolkodásnak. Meggyőződésem, hogy e szemlélet megőrzése és továbbfejlesztése a következő időszak egyik fontos szakmai feladata. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a különböző fenntartói környezetben, eltérő méretben és feladatstruktúrában működő levéltárak esetében a szolgáltatói célok és prioritások szükségszerűen eltérő hangsúlyokat kapnak. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy az Egyesület a szakmai párbeszéd és a közös gondolkodás fórumaként segítse e hangsúlyok megtalálását, a jó gyakorlatok megosztását és a különböző intézményi tapasztalatok kölcsönös megismerését.
Szakmaiság – a szakmai fejlődés elősegítése
A magasztos alapelvek érvényesítése ugyanakkor csak folyamatos, magas színvonalú munkával lehetséges. Programom második alappillére így a szakmaiság képviselete, a szakmai fejlődés elősegítése. A levéltári munka napjainkban folyamatosan változó környezetben zajlik. Az elektronikus iratok kezelése, a digitalizáció, az adatvagyon-gazdálkodás, a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségek és a felhasználói elvárások változásai új kihívásokat teremtenek. Fontosnak tartom, hogy az Egyesület támogassa tagjait e kihívások kezelésében, a szakmai tudás folyamatos megújításában és a legjobb gyakorlatok megosztásában, a hazai és nemzetközi levéltártudomány fejlődésében. Az Egyesületnek kezdeményező és véleményformáló szerepet kell betöltenie a levéltárügyet érintő szakmai kérdésekben. A Magyar Levéltárosok Egyesülete akkor tudja legeredményesebben szolgálni a szakmát, ha teret ad a szakmai vitáknak, támogatja az innovatív megoldások bemutatását, és hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltató levéltár eszméje a változó társadalmi és technológiai környezetben is tartalommal megtöltött, korszerű szakmai célkitűzés maradjon.
A szakmai eszmecserék fórumaként fontos feladatnak tekintem az Egyesület hagyományos rendezvényeinek megőrzését és továbbvitelét. A vándorgyűlések, a szakmai továbbképzések és az Egyesület egyéb szakmai fórumai évtizedek óta meghatározó szerepet töltenek be a levéltáros közösség életében. Ezek a rendezvények egyszerre szolgálják a szakmai fejlődést, a tapasztalatcserét és a közösségépítést. Célom, hogy e hagyományok megőrzése mellett azok tartalmilag is folyamatosan megújuljanak, és a jövőben is a szakma kiemelkedő eseményei maradjanak.
Különösen fontosnak tartom a Levéltári Szemle kiadásának fenntartását és fejlesztését. A folyóirat a magyar levéltárügy legfontosabb szakmai fóruma, amely egyszerre szolgálja a tudományos eredmények bemutatását, a módszertani tapasztalatok megosztását és a szakmai párbeszédet. Meggyőződésem, hogy a Levéltári Szemle jövője a magyar levéltáros közösség közös ügye, ezért támogatni kívánom szakmai színvonalának megőrzését, láthatóságának növelését és a fiatalabb generációk bekapcsolódását is a publikációs tevékenységbe.
Elnökként kiemelt figyelmet fordítanék az Egyesületen belüli kezdeményezések támogatására és a tagság aktív részvételének ösztönzésére. A Magyar Levéltárosok Egyesülete akkor lehet igazán erős szakmai közösség, ha tagjai nem csupán résztvevői, hanem alakítói is a közös munkának. Fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben kapjanak teret a tagok szakmai elképzelései, javaslatai és innovatív kezdeményezései. Az Egyesület működésének nyitottnak, befogadónak és kezdeményezőnek kell lennie, amely lehetőséget biztosít valamennyi tag számára tudásának és tapasztalatának megosztására. Fontosnak tartom a hatékony kommunikációs csatornák kialakítását, a meglévők fejlesztését, olyan kérdések feltevése, ami gondolkodásra és válaszra ösztönzi a tagságot.
Megőrzendőnek tartom az MLE Nyitott Levéltárak országos programsorozatát, amely támogatást ad több, a nyitott levéltár és a szolgáltató levéltár stratégiájához kapcsolódó helyi (megyei, egyházi, felsőoktatási, városi levéltári stb.) rendezvények (pl. levéltári napok, képzések, levéltárpedagógiai programok stb.) megvalósításához. Hasonlóan az Év Levéltári Kiadványa és Kiállítása, az Év Levéltára Díj díjakat is nagy jelentőségűnek tartom.
Szakmai szempontból kiemelt jelentőségűnek és megőrzendő és fejlesztendő feladatkörnek tartom az MLE szekciók keretében megvalósított továbbképzések rendszerét.
Együttműködés – a sikeres munka alapja
Az együttműködés kiemelt területe a más közgyűjteményi területen dolgozó szakmai szervezetekkel való kapcsolat is. A meglévő együttműködések ápolása és elmélyítése mellett szükséges az intézmények közötti rendszeres szakmai párbeszéd fenntartása is. Meggyőződésem, hogy a közgyűjteményi szférát érintő kihívásokra adott válaszok közös gondolkodás és tapasztalatcsere révén alakíthatók ki a legeredményesebben. A könyvtári, múzeumi és levéltári területek közötti együttműködés nemcsak a szakmai fejlődést szolgálja, hanem hozzájárulhat a közgyűjteményi szféra közös érdekeinek hatékonyabb képviseletéhez és érdekérvényesítő képességének erősítéséhez is.
A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiemelt partnerei közé tartoznak a hazai levéltárak, levéltári társegyesületek. Emellett fontos partnerek a társ- közgyűjteményi területeken működő szakmai szervezetek. A programok finanszírozása szempontjából is meghatározó a Nemzeti Kulturális Alap, amellyel az elmúlt időszak hagyományait folytatva kiemelt célnak tartom a jó szakmai kapcsolat fenntartását.
Az MLE kiemelt célja az ágazati irányítást ellátó minisztériummal történő együttműködés, mind a jogszabály előkészítési feladatokban való aktív részvétel, mind a levéltáros szakma érdekeinek érvényesítése céljából.
Fontos célnak tartom a határon túli magyar levéltárakkal való kapcsolatok további erősítését, közös szakmai programok és projektek támogatását. Hasonlóképpen jelentős a nemzetközi szakmai kapcsolatok fejlesztése, valamint a magyar levéltárügy eredményeinek megjelenítése a nemzetközi fórumokon.
Elnökként kiemelt feladatomnak tekinteném az Egyesület és a fenntartók, valamint a kormányzati szereplők közötti szakmai párbeszéd erősítését. Meggyőződésem, hogy a magyar levéltárügy hosszú távú fejlődése csak akkor biztosítható, ha a szakma szervezett és hiteles módon tudja képviselni érdekeit, szakmai álláspontját és jövőre vonatkozó elképzeléseit.
Hiszek abban, hogy a Magyar Levéltárosok Egyesületének egyszerre kell őriznie hagyományait és nyitottnak lennie a jövő kihívásaira. Olyan Egyesületet szeretnék szolgálni, amely összeköti a szakma különböző területeit, támogatja tagjai kezdeményezéseit, képviseli a levéltáros közösség érdekeit, és aktív szereplője a magyar kulturális és tudományos életnek. Az elkötelezettség, a szakmaiság és az együttműködés jegyében kérem a tagság bizalmát és támogatását.
Jelöltek szakmai életrajzai
(a jelölt neve, végzettsége, munkahelye, beosztása/munkaköre, egyesületi tagságának kezdete, az egyesületben végzett fontosabb tevékenysége, más szervezeti tagsága, feladatai.)
Elnök
Bényei Balázs
ld. külön.
Alelnökök
Czetz Balázs
1997. november 1-től dolgozik levéltárban, levéltári kezelő, levéltáros, osztályvezető, igazgatóhelyettes, majd 2015-től a MNL Fejér Megyei Levéltárának igazgatója volt. 2021. februártól a MNL megyei főigazgató-helyettese, 2026 júniusától megbízott főigazgatója. Történelem szakos bölcsész végzettségű, Phd fokozatot 2011-ben szerzett, emellett közgazdász BA diplomával rendelkezik (gazdálkodás és menedzsment szakirány). 1998 óta MLE tag, jelenleg választmányi tag.
Más szervezeti tagság: Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, választmányi tag
Mátyás Zoltán
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-levéltár szakon végzett, majd 2015-ben az ELTE BTK Levéltár szakon szerzett MA diplomát. 2012-2015 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem levéltárosa volt. Jelenleg Budapest Főváros Levéltárában dolgozik, 2024-től főosztályvezető. MLE választmányi tag, részt vett vándorgyűlések szervezésében, az MLE Focikupa szervezésében, valamint a kiállításszervezés képzés létrehozásában.
Más szervezeti tagsága: Fiatal Levéltárosok Egyesületének alelnöke 2017-2018-ban, 2019-2025 között elnöke.
Választmány
Czetz Balázs
ld. alelnök
Czégé Petra Gabriella
2011-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK osztatlan esztétika-történelem szakán. 2022-ben tipográfusi végzettséget szerzett posztgraduális képzésen. 2012 óta az MNL Békés Vármegyei Levéltárának munkatársa, levéltáros beosztásban, 2020-tól állományvédelmi referens, részt vett több helyi projektben (A mi otthonunk, ami történeteink, Hetedíziglen). 2026-ban részt vett az MNL Erasmus+ programjában.
Cseh Gergő Bendegúz
1992 óta dolgozik levéltárban, kezdetben az egykori Új Magyar Központi Levéltár Hess András téri részlegénél, majd a Magyar Országos Levéltárban az 1945 utáni Politikai Kormányszervek Osztályának megbízott főosztályvezetője volt. 1998-tól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa, előbb osztályvezető, majd főosztályvezető, 2017 óta pedig az intézmény kinevezett igazgatója. 2010-ben PhD-fokozatot szerzett. 2014 óta vezető szakfelügyelő, korábban két ciklusban szakfelügyelő. MLE választmányi tag, az Informatikai Szekció helyettes vezetője.
Más szervezeti tagság: Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa elnöke
Csekő Ernő
1996.09.01-től segédlevéltáros, levéltáros, 2002-től főlevéltáros: – 1996. 09.01-2001.12.31.: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárban, 2002.01.01-2025.10.12. közt a Soproni Levéltár, mint területi közlevéltárban, amely számos névformában működött, 2012. október 30-ig megyei fenntartásban, 2012. 11.01-től államosított intézményként az MNL szervezeti rendszerében. Főként a soproni levéltárban telt közel negyedszázadban, tekintettel a kis létszámra -az is különösen az 2011 és 2024 közötti időszakban volt erős – szinte minden levéltári szakfeladatban szerzett tapasztalat, széleskörű összetett munkakörben, amely 2014-től már szétfeszítő volt: közgyűjteményi szakfeladatok széles köre, az iratkezelésfelügyelet-illetékességi területe összes munkafeladatának egyedüli vitele 2014 és 2024/2025 között, valamint széleskörű tudományos tevékenység. Egyedül a közművelődési feladatokon vittem kevesebb szerepet, de abban is voltak feladatok.
Közel 30 éves levéltári működésem bő első fele a megyei levéltárak önálló intézményi időszakára esett, míg a második része a levéltári integráció, centralizáció, a Magyar Nemzeti Levéltári szervezti rendszerében telt. Így van rálátásom, megélt tapasztalatom az elmúlt 30 évről, a levéltárügyben és az azt körülvevő társadalmi környezetben lefolyt változásokról, melyeket – reményeim szerint – a struktúrákra érzékeny látásmódon keresztül vagyok képes rendszerszinten érzékelni.
2025. októberétől a nagyhírű soproni líceumi műemlékkönyvtárban vagyok könyvtáros, ahol új, számos tekintetben teljesen új közgyűjteményi feladatok találtak meg, De a könyvtári gyűjteményben a nyitottság és rendszerező látásmód, illetve a 30+ x év alatt felhalmozott történeti tudás, illetve a levéltárakban szerzett sokrétű közgyűjteményi tapasztalat, látás -és gondolkodásmód segítségemre volt, meg persze az időközben végzett intenzív könyvtárosképzésen szerzett ismeretek.
Mindamellett fontos megjegyezni, hogy a Líceumi Műemlékkönyvtárban a hangsúlyos könyvtári anyag mellett nem jelentéktételen mennyiségű és értékű levéltári anyag is van. Így a mindennapokban levéltári szakfeladatoktól sem szakadtam el.
Más szervezeti tagság: Soproni Szemle kultúrtörténeti folyóirat, szerkesztőbizottsági tag, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, fb-tag
Farkasová Andrea
2002-ben szerzett diplomát történelem és levéltár szakon a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 1994-1997, majd 2002-2004 között a Kassai Állami Levéltárban dolgozott, mint segédlevéltáros és levéltáros.
2005–2013. között Budapest Főváros Levéltárában dolgozott levéltárosként, a III. Iratőrző osztályon. 2013-tól a Magyar Nemzeti Levéltárban a Közművelődési és Közönségkapcsolati Osztályon, mint főlevéltáros, 2016-tól osztályvezetőként vezeti az osztályt. 2020-2022 között A MNL Főigazgató Titkárságát vezette, 2022-től a MNL Pest Vármegyei Levéltárának igazgatóhelyettese. Az MLE választmányi tagja, 2022-től titkára.
Gaálné Barcs Eszter
1998-1999 között a Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtárában dolgozott kisegítőként. Az ELTE BTK történelem illetve levéltár szakán szerezte diplomáit 2004-ben. 2004-2021 között a MNL Pest Megyei Levéltárának munkatársa, 2020-ban megbízott igazgatóhelyettes. 2009-től az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén megbízott előadóként oktatott. Egyház- és jogtörténeti kutatásaiból született publikációi az MTMT-ben elérhetől. 2022-től a Habsburg Ottó Alapítvány főlevéltárosa. Rendszeresen segíti a Levéltári Szemle munkáját.
Haász Réka Judit
2002-2019 között a Magyar Országos Levéltár / Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártiratok Főosztályának levéltárosa, majd főlevéltárosa, a központi, nem miniszteriális szervek iratanyagának referense. 2019 márciusától az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Iratfeldolgozó és Állományvédelmi Osztályának levéltárosa, jelenleg osztályvezetője. 2017-2018 között a Levéltári Kollégium által létrehozott, a gazdasági és társadalmi szervek illetékességének elhatárolására alakult ad hoc bizottság tagja. A Levéltári Akkreditációs Szakbizottság elnöke 2022-től. 2004 óta az MLE tagja, választmányi tag.
Hermann István
2002-ben diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán, történelem-latin szakon, emellett 2006-ig régészet szakon is tanult. 2011-ben az ELTE BTK-n szerezte PhD fokozatát. 2002-2008 között a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár munkatársa volt. 2008-2018 között a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója, 2018-2019 között főlevéltárosa. 2019 őszétől Budapest Főváros Levéltára tudományos-szakmai főigazgató-helyettese. 2011 és 2013 között levéltári szakfelügyelő. 2015 óta tagja a Levéltári Kollégiumnak, 2016 és 2020 között a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumának kurátora. MLE választmányi tag 2012 óta, 2016-2019 között az MLE alelnöke.
Más szervezeti tagság: Önkormányzati Levéltárak Tanácsa; Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete 2003-tól; 2012-től Megyei és Városi Levéltárak Vezetőinek Tanácsa; Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa elnökségi tagja (titkára) 2010-2018 között, 2018-tól felügyelőbizottsági tagja.
Kenyeres István
Történész, levéltáros, 2013 óta Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója. Történelem szakos diplomáját 1996-ban, levéltáros oklevelét 1997-ben, PhD-fokozatát 2003-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1994-től Budapest Főváros Levéltárának munkatársa levéltáros, osztályvezető, főosztályvezető, majd tudományos-szakmai főigazgató-helyettesi beosztásban. Meghatározó szerepet vállalt a hazai levéltári stratégia alakításában, az Elektronikus Levéltár projekt megvalósításában és a közös levéltári portál fejlesztésében. Számos tudományos publikáció szerzője. Több mint harminc éve vesz részt a levéltáros képzésben, több tudományos folyóirat szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja. A Magyar Levéltárosok Egyesületének választmányi tagja 2008-2016 között, 2016-tól elnöke.
Más szervezeti tagság: Megyei és Városi Levéltárak Vezetőinek Tanácsa (2009-től alelnök, 2014-től elnök), Levéltári Kollégium tagja 2007-től, Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja (2011-től), az NKA Közgyűjteményi Kollégiumának tagja, ICARUS (International Centre for Archival Research) elnökségi tag, Fons főszerkesztő, NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiumának elnöke (2021-től)
Kiss Norbert Péter
2008-ban a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, illetve történelem szakos bölcsész diplomát, majd PhD-képzést végzett. 2008-tól a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Vármegyei Levéltárának munkatársa, 2016-tól igazgatóhelyettese. 2023-tól a Levéltári Szemle olvasószerkesztője. 2024-ben elnyerte a Pro Archivo Nationali díj arany fokozatát. Részt vett az MLE balatonfenyvesi vándorgyűlésének előkészítésében, lebonyolításában, előadó.
Tagja a Magyar Levéltárvezetők Tanácsának, a Nagy Imre Társaság Somogy Megyei Szervezetének elnökségi tagja, a Somogy Megyei Honismereti Egyesület tagja.
Kissné Havas Gyöngyvér, Dr.
Alapszakos és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán végezte, doktori disszertációját 2026-ban védte meg. 2021-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem levéltárosa, 2025 júniusától az egyetem Könyvtár Levéltár és Művészeti Gyűjtemény igazgatóhelyettese. Publikációi elérhetők az MTMT felületén.
2025-től tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének és az Oktatás- és Tudománytörténeti Szekciónak. 2021-től aktív tagja a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetségnek. 2026-ban elnyerte a Dóka Klára-díj III. fokozatát.
Koltai András
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett levéltár és történelem szakon. Fő kutatási területe a Batthyány család és a 17-18. századi magyar arisztokrácia története, PhD fokozatot szerzett. 1994 óta a Piarista Rend Magyar Tartománya levéltárosa. A levéltár újrarendezése és költöztetése (2011) mellett több rendtörténeti könyv és tanulmány szerzője, kiállítások kurátora, a Magyarország piarista múltjáról (2007-től) könyvsorozat szerkesztője. MLE választmányi tag, az Oktatás- és Tudománytörténeti Szekció vezetőhelyettese. Más szervezeti tagsága: Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete, 2014–2018 titkár, 2018-tól elnöke.
Kovács Eleonóra
1997 és 2013 között Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltárában, azt követően a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában dolgozik, jelenleg a Tudományos Igazgatóságon. Előtte a Magánlevéltárak és gyűjtemények Főosztálya, a Közművelődési Osztály, valamint a Megyei Főigazgatói Titkárság keretein belül látott el feladatokat. A többféle munkaterület a levéltári feladatok szinte valamennyi fajtájával megismertette. 2015-től országos projektek koordinálását is ellátta (Reformáció, Hetedíziglen). Ezek a feladatok sok kollégával eredményeztek közös munkát országszerte. 2002 óta foglalkozik egyházi (evangélikus) iratok mentésével. Szerkesztői feladatokat is ellát, 2010 óta a Turul történelmi segédtudományi folyóirat szerkesztője, 2018 óta a Levéltári Szemle főszerkesztője. 2020-ban elnyerte a Dóka Klára-díj I. fokozatát.
Más szervezeti tagság: 2014-től Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete tag, intézőbizottsági tag, póttag. Kazinczy Ferenc Társaság, TURUL szerkesztő, Családfa főszerkesztő-helyettes.
Körmendi Tamás
Egyetemi docens, az ELTE Bölcsészettudományi Kara Történelem Segédtudományi Tanszékének tanszékvezetője. Levéltáros, történész, latin nyelv és irodalom szakos filológusi diplomával rendelkezik. 2001-től oktat az egyetemen, tanársegéd, adjunktus, majd docens, 2018-tól tanszékvezető. 2008-ban szerzett PhD-fokozatot, 2014-ben habilitált. 2019-től az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolája Történelem segédtudományai programjának vezetője, valamint az ELTE BTK Történeti Intézetének általános igazgatóhelyettese. 2020-tól az egyetemi levéltárosképzés szakfelelőse. Több mint száz tudományos közlemény szerzője. A levéltár szakos hallgatók szakmai integrálását aktívan segíti.
Más szervezeti tagság: Fiatal Levéltárosok Egyesülete: alapító alelnök (2006-2009), Magyar Történelmi Társulat titkár, majd igazgatóválasztmányi tag (2019-től), Nemzetközi Heraldikai Akadémia levelező tag, majd rendes tag.
Mátyás Zoltán
ld. alelnök
P. Holl Adrien
Végzettsége szerint könnyűipari mérnök, csomagolástechnológiai mérnök. 1992-2008 között az Országos Széchenyi Könyvtár állományvédelmi osztályán, mint papírvegyész dolgozott. Tanított az OSZK felsőfokú könyv- és papírrestaurátor képzésén és az ELTE muzeológus képzésén óraadó tanárként. 2008-2024 között Budapest Főváros Levéltára Állományvédelmi főosztályának vezetője. Több hazai és külföldi állományvédelmi projekt vezetője. A határon túli oktatás állományvédelmi moduljának kidolgozója és folyamatos előadója hét alkalommal. Önkéntes szakmai segítője az egyházi levéltáraknak. MLE tag, választmányi tag, 2013-tól az állományvédelmi szekció vezetője. Munkáját 2015-ben Dóka Klára-díjjal ismerték el.
Más szervezeti tagság: Papír és Nyomdai Műszaki Egyesület Restaurátor szakosztály tagja 1990-től, PNYME Díjbizottságának tagja 2021-től. A Múzeumi állományvédelmi Bizottság tagja.
Pálinkás Barnabás
Okleveles történész, diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte, jelenleg az egyetem Történelemtudományi Doktori iskolájának doktorandusza. 2019 óra a Rendszerváltó Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársa, 2024-től az intézmény levéltár- és szakmafejlesztési igazgatóhelyettese. A RETÖRKI Források forráskiadvány-sorozat szerkesztője. Az MLE aktív tagja, levéltári témákban rendszeres előadó, több tudományos munka szerzője.
Polyák Petra
2009-ben szerezte meg német-történelem szakos bölcsész és középiskolai tanári diplomáját a PTE BTK-n, ugyanitt 2020-ban védte meg PhD-disszertációját. 2008 és 2021 között a PTE Egyetemi Levéltár segédlevéltárosa, levéltárosa, majd főlevéltárosa. 2021 óta az MNL Baranya Vármegyei Levéltárának munkatársa, 2023-tól igazgatóhelyettes. Rendszeresen tart közművelődési és levéltárpedagógiai foglalkozásokat, valamint egyetemisták számára forrástani és kutatásmódszertani kurzusokat, történeti kutatásokat folytat. Szerzőként, szerkesztőként több levéltári forráskiadvány, adattár, tanulmánykötet összeállításában működött közre. 2013-tól a Per Aspera ad Astra, a PTE művelődés- és egyetemtörténeti közleményei c. folyóirat szerkesztőségénnek tagja, 2019-től főszerkesztő, emellett a Baranyai Történelmi Közlemények szerkesztőségének tagja. Az MLE aktív tagja, előadója, a Levéltárpedagógiai Szekció tagja. 2024-től a Baranya Archívuma Egyesület elnöke. További más szervezeti tagság: Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, a MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottsága.
Varga Zsolt
Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte. Levéltáros pályáját Románia nemzeti Levéltára Máramaros Megyei Levéltárában kezdte 2008-ban. 2014-től a MNL Heves Megyei Levéltárának munkatársa, itt 2018-tól igazgatóhelyettes, 2022-től igazgató. 2020-tól főszerkesztője a Kárpát-medence levéltári forrásai részeként publikált, 1918/19 előtti Erdélyre vonatkozó fondok és gyűjtemények jegyzékei sorozatnak.
Az MLE 2026. évi vándorgyűlésének egyik szervezője.
Más szervezeti tagság: a Magyar Levéltárvezetők Tanácsának tagja. Kezdeményezte az Á. Varga László-díj alapítását.
Ellenőrző Bizottság
Csurgai Horváth József
Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár igazgatója. Földrajz-népművelés szakot végzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd levéltár szakot az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 2008-ban védte a Szegedi Tudományegyetemen PHD disszertációját: Urbanizáció Székesfehérváron 1867-1914.
Más szervezeti tagság: Lánczos Kornél – Szekfű Gyula Közalapítvány kuratóriumi tag, Alba Civitas Történeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, Magyar Numizmatikai Társulat tag,
Alba Polisz Tudományos Park Egyesület elnöke
Béndek Eszter
A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltárának igazgatóhelyettese.
Végzettsége szerint mérlegképes könyvelő, képesítése megszerzésétől kezdve pénzügyi-gazdasági területen dolgozik. 2026-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett szakoktató diplomát. 2015 júliusától a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltárának munkatársa, először pénzügyi, majd gazdasági ügyintézőként, 2023 szeptemberétől gazdálkodási csoportvezetőként. 2026 augusztusától az intézmény igazgatóhelyettese.
2015 óta tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének, 2028-tól a gazdasági szekció vezetője. Az MNL által alapított Batthyányi Lajos Nádor díj.
Más egyesületi tagság: Tagja a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsának.
Rácz Attila
1991 és 1998 között végezte egyetemi tanulmányait levéltáros szakon az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ott szerzett PhD. fokozatot 2015-ben. Szakközgazdász diplomát szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. 1996-ban kezdett dolgozni a Magyar Országos Levéltárban, 1998-tól Budapest Főváros Levéltárának munkatársa, 2015-től BFL II. Iratőrző főosztályán főosztályvezető. Az MLE Ellenőrző Bizottságának vezetője 2021-től, a levéltárpedagógiai szekció vezetője.
Más szervezeti tagság: Legenda Közművelődési Egyesület, Ferencvárosi Jégkorongszurkolók Egyesülete. Fejsze.