A Magyar Levéltárosok Egyesülete honlapja
A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2015-ben már negyedik alkalommal indította útjára a Nyitott Levéltárak programsorozatot, amelynek célja a levéltárak megismertetése és népszerűsítése a nagyközönséggel.
A Nyitott Levéltárak 2015 programsorozat célja, hogy – a kijelölt csomópontok, központi programok segítségével – hozzájáruljon a nemzeti örökség egyedi és pótolhatatlan részét képező levéltári anyag társadalmi hasznosulásához, ismertebbé tegye a maradandó értékű iratok felhasználásának módjait, lehetőségeit, a levéltári feladatok és munkavégzés mibenlétét. Kitűzött célunk, hogy a programok segítségével elősegítsük az állampolgári tudatosságot, a kulturális szint emelkedését, valamint a jogérvényesítés készségének erősödését.
Tyekvicska Árpád elnök
Budapest Főváros Levéltára
A Nyitott Levéltárak 2015 programsorozat megnyitása
A Budapest +25 – választás, mindennapok című kiállítás megnyitója volt az idén már negyedik alkalommal elinduló országos programsorozat nyitórendezvénye. A Tarlós István főpolgármester védnökségével Budapest Főváros Levéltárában megnyíló kiállítás az 1990-es helyi, tehát fővárosi önkormányzati választásokat kívánja bemutatni.
Az 1989/1990 folyamán végbe ment változások olyan sorsfordító pillanatai voltak országunk történelmének, amelyek hatása, kivetülése napjainkban is érződik. A pártállamot felváltó 1990-es demokratikus országgyűlési választások mellett hasonlóan fontos szerepet játszottak a tanácsi rendszert felváltó helyi önkormányzati választások. A fővárosi vonatkozású forrásokat gyűjtő Budapest Főváros Levéltára a 25 évvel ezelőtti eseményekből az 1990-es helyi, tehát fővárosi önkormányzati választásokat mutatta be.
A tárlat nem csupán azokra a központi történésekre fókuszál, amelyek a rendszerváltás kronológiájába meghatározó epizódként vonultak be, hanem átlépi a pusztán politikatörténeti kérdések köré felrajzolt általános tematikus gondolkodásmódot, és a korszak mozgatórugóit „alulnézetből” jeleníti meg, kiemelten koncentrálva a hétköznapokban, a társadalom szintjén lecsapódó változások megjelenésére.
A Nyitott Levéltárak 2015 nyitó rendezvényeként megnyíló kiállításon a választásokkal kapcsolatos szcenáriók az eredeti iratanyagok és a korszakot jellemző tárgyi kultúra ötvözésével kerültek felidézésre.
A Magyar Levéltárosok Egyesülete által kezdeményezett Nyitott Levéltárak 2015 programsorozat célja – a levéltárak megismertetése és népszerűsítése a nagyközönséggel – jól illeszkedett e levéltári rendezvényhez.
Az Év Levéltára Díj átadása
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
2015. november 23.
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára nyerte el idén az Év Levéltára díjat. A kitüntetést Závogyán Magdolna adta át. Az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára köszöntő beszédében kiemelte a díjazott levéltár széles nemzetközi, köztük a kárpátaljai irattárakhoz fűződő szakmai kapcsolatait, valamint méltatta a helytörténeti műhelyként és közművelődési intézményként végzett tevékenységét is. „A levéltárosok nem kevesebbre vállalkoznak, mint az egyéni és a közösségi identitás erősítésére, amelyhez a levéltári dokumentumokat hívják segítségül” – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke elmondta: a negyedik alkalommal átadott, 350 ezer forint pénzjutalommal járó, oklevélből, emléktáblából és egy vándordíjból álló kitüntetés a kiemelkedő szakmai munkát, a sokszínű, kulturális értékteremtő és megőrző tevékenységet ismeri el. Tyekvicska Árpád a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár munkatársait olyan összetartó, szakmailag is jelentős közösségként méltatta, amelyet biztos kézzel vezet az intézmény igazgatója, Mecsei Éva.
Az Év Levéltára cím azért fontos, mert szemben más elismerésekkel, nem az egyéni teljesítményt, hanem a csapatmunkát ismeri el – hangsúlyozta a díjátadón Mikó Zsuzsanna, az MNL főigazgatója.
Szögi László, az MLE választmányi tagja méltatásában hangsúlyozta, hogy a nyíregyházi intézmény három egykori vármegye területének történelmi dokumentumaiban is illetékes, és példamutató módon igyekszik összekapcsolni ezt a határok által szétválasztott területet.
A díjátadón jelen volt Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, volt ungvári főkonzul, aki úgy fogalmazott, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár felbecsülhetetlen értéket képvisel minden magyar ember számára.
Az eseményen emellett méltatta a díjazott levéltárat Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés alelnöke, Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere, Barabás László Ausztria nyíregyházi tiszteletbeli konzulja, az ukrán Kárpátaljai Területi Állami Levéltár igazgatója, Mihajlo Miszjuk, valamint igazgatóhelyettese, Kutassy Ilona is.
Értékes és izgalmas kiadványokkal közvetítenek tudást a hazai és határon túli magyar levéltárak
Négy kategóriában adták át az Év Levéltári Kiadványa díjat 2016. január 28-án Budapesten.
A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2013 óta ítéli oda az elismeréseket a kiemelt közművelődési jelentőségű, magas szakmai és esztétikai színvonalú köteteknek, illetve a korszerű technológiával elérhető adatbázisoknak.
„Gazdag és megújulásra kész a levéltáros szakma” – jelentette ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tartott ünnepségen Vígh Annamária. Az EMMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetője szerint a levéltárak által kiadott kiadványok egyre szélesebb közönséget céloznak meg. A szakember ugyanakkor nyomatékosította, hogy ezeknek a könyveknek a hatékonyabb terjesztése tovább erősítendő feladat az intézmények számára.
„Első alkalommal pályázott és nyert díjat határon túli magyar iratokat őrző levéltár” – hívta fel a figyelmet Tyekvicska Árpád. A díjat alapító Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke hozzátette: a hazai egyházi levéltárak is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak tudományos műhelyként, már nem az első alkalommal. Tyekvicska Árpád elmondta: a levéltárosok célja, hogy az általuk feltárt ismeretanyag ne belső tudás maradjon, hanem a társadalom számára is ismertté váljon. A szakma ezért kíváncsian figyeli a levéltári kiadványok döntő részét finanszírozó NKA működésével kapcsolatos változásokat.
„A tudásátadás, tudásközvetítés legfontosabb formája 2016-ban is a könyv” – jelentette ki Biszak Sándor. A hazai levéltárakkal régóta együttműködő Arcanum Adatbázis Kft. ügyvezető igazgatója 25 éve foglalkozik digitalizált kiadványokkal. A szakember hangsúlyozta: az elektronikus kiadványok nem tudtak a könyvek helyére lépni, ugyanakkor a digitális jelenlét fontos a könyvek számára, mivel „elviszi azok hírét”, a digitalizálás pedig új minőséget, kereshetőséget adhat egy kiadványnak.
A rangos szakmai zsűri értékelése szerint a meglévő stabil levéltári tudományos műhelyek mellett újak is megjelentek, vagyis országszerte komoly kiadványkészítő tevékenység folyik a levéltárakban. A zsűri tagjai Á. Varga László, Kollega-Tarsoly István, Szakály Sándor, Szögi László és Cseh Gergő Bendegúz voltak.
A díjakat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló Nyitott Levéltárak 2015 programsorozat zárásaként adták át.
Magyarország múltjára vonatkozó levéltári dokumentumok az Orosz Föderáció levéltáraiban – Kutathatóság, a feltárás helyzete és feladatai
A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2015. évi vándorgyűlése
Szent István Egyetem, Gödöllő
2015. július 6-8.
Az oroszországi levéltárakban található, Magyarország múltjára vonatkozó levéltári dokumentumok kutatásáról rendezett konferenciát és kerekasztal-beszélgetést a Magyar Levéltárosok Egyesülete július 6-án a gödöllői Szent István Egyetemen. A rendezvényre Magyarország valamennyi levéltárából, az Orosz Föderáció különböző levéltáraiból, illetve tudományos kutatóintézeteiből, valamint a szomszédos országok különböző levéltáraiból érkeztek szakemberek, összesen mintegy 300 fő. A konferencia orosz előadói a magyar hadifoglyok helyzetét az első világháborúban, az 1944-1957 közötti és 1957 utáni szovjet-magyar kapcsolatok új kutatási lehetőségeit és irányait, az 1956. évi magyar forradalom, valamint a csehszlovákiai magyarság 1944-1949 közötti történetére vonatkozó, oroszországi levéltárakban található forrásokat érintették.
„A levéltárosok természetes felelőssége és kötelezettsége a más országokban őrzött magyar kulturális érték fennmaradásának elősegítése és megismertetése” – mondta megnyitó beszédében Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke. „Európai szinten is kiemelkedik például az e cél érdekében folytatott magyar-román levéltári együttműködés” – tette hozzá.
Seres Attila levéltári delegátus, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője hiánypótló rendezvénynek minősítette a levéltáros vándorgyűlést, ahol a legszélesebb körű szakmai nyilvánosság előtt nyílt lehetőség a téma megvitatására. A magyar szakemberek számos kérdésre választ kaphattak, többek között az oroszországi irattitkosítás szabályozásáról és a titkosítás alóli feloldás folyamatáról. Seres Attila elmondta: óriási a nemzetközi tudományos érdeklődés az orosz levéltári anyagok iránt, amelyek célirányos és szisztematikus feltárása nélkülözhetetlen. A szakember szerint egyre több forráscsoport vonható be a kutatásba, azonban csökken az oroszul beszélő, illetve az orosz nyelvű iratokat elemezni, értelmezni tudó magyar kutatók száma. „Ez a súlyos szakmai deficit legitimálja a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet működését tudománypolitikai téren” – mutatott rá Seres Attila. A levéltári delegátus beszámolt arról is, hogy az elmúlt 3 évben összesen csupán 8 magyar kutató kapott ösztöndíjas lehetőséget oroszországi levéltári kutatásokra.
Seres Attila a konferencián jelentette be, hogy közel 30 orosz történész-levéltárost tömörítő baráti kör jött létre a Moszkvai Magyar Levéltári Intézetben a szakmai partnerkapcsolatok elősegítésére.
A kutatások folytatását szolgálja a működését 3 éve szüneteltető magyar-orosz levéltári vegyesbizottság idén várható ülése is – ezt Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója jelentette be a rendezvényen. Jelenleg azokat a konkrét kutatási projekteket gyűjtik, amelyek kijelölhetik a következő időszak kétoldalú tudományos együttműködésének irányait.
A rendezvény megnyitóján Závogyán Magdolna, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, valamint Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora is köszöntötte a levéltárosokat. Itt adták át az egyesület által alapított Dóka Klára-díjat is a kiemelkedő munkát végző levéltári munkatársak számára. Idén első alkalommal határon túli magyar levéltáros is díjat kapott: Kutassy Ilona, a beregszászi levéltár korábbi vezetője az ukrán-magyar levéltári szakmai együttműködés kialakításában, fenntartásában végzett több évtizedes elkötelezett munkája elismeréseképpen vehette át a kitüntetést.
A rendezvényen nemzetközi szekció keretében a környező országok és az Orosz Föderáció levéltárainak kapcsolatait, közös projektjeit, az iratfeltárások és az együttműködések helyzetét is megtárgyalták a szakemberek Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, valamint Szlovénia képviselőinek részvételével.
A Magyar Levéltárosok Egyesülete honlapja