HU | EN | DE

Összetett adatbázisok

 

Az adatbázis Budapest Főváros Levéltárában található, árvaszékek által ellátott, jellemzően kiskorú örökösöket érintő hagyatékok kezelésére vonatkozó ügyeket tartalmaz (emellett jelentős a gondnoksági és örökbefogadási ügyek száma is). Jelenleg az adatbázisban kizárólag Budapest Székesfőváros Árvaszékének 19. század utolsó harmadából származó iratai vannak feldolgozva (jelenleg az 1880-as évekig, folyamatosan bővül). Az egyes rekordokban az ügyek, – esetenként részletes leírással (családfával), s a fontosabb irattípusok megjelölésével – azon belül az ügyekben szereplő személyek (örökhagyók, örökösök, gyámok) adatai szerepelnek. Az adatbázis építése a megjelölt iratanyag tekintetében folyamatos.

Budapest Főváros Levéltára ezen adatbázisa ügyészségi, vagy bírósági szakaszban lefolytatott különböző büntető eljárások iratanyagát, illetőleg egykorú irattári segédleteit dolgozza fel. Bár jelenleg csak budapesti igazságszolgáltatási szervek iratai szerepelnek, az adatbázis, az illetékesség korabeli szabályozásának megfelelően, számos vidéki vonatkozású ügyet is magában foglal. Az érintett időkör a 20. század: az adatrögzítés fontosabb tematikus irányai között az 1918-1919-es forradalmak utáni megtorlás, a II. világháború alatti büntető eljárások, és az azt követő felelősségre vonás (népbíróság), az 1956-os forradalom elfojtása utáni perek, valamint az ún. „szocialista kor” büntető bíráskodása említhető. Az egyes rekordokban az ügyben szereplő vádlottak/terheltek neve, személyes adatai találhatók. Ez utóbbiak jelentős része, az érvényben lévő adatvédelmi rendelkezések miatt nem olvasható a felületen. Az adatbázis építése a két világháború közötti, illetőleg az 1945 utáni időszak tekintetében folyamatos.

Az adatbázis elsősorban bíróságok, és közjegyzők által tárgyalt hagyatéki ügyek fennmaradt iratanyaga alapján épül, amelyet Budapest Főváros Levéltára őriz. Emellett, ennek keretében kaptak helyet a bíróságok által lefolytatott különféle peren kívüli (pl. holttá nyilvánítás, végrehajtás), vagy közjegyzők által teljesített eljárások leírásai is. Az iratokat keletkeztető bírósági szervek és közjegyzők budapestiek, s az ügyek is főként a főváros lakosságát érintik. Az iratanyag fennmaradásának sajátosságai és az adatrögzítés irányai miatt, túlnyomórészt 20. századi hagyatéki ügyekről van szó, jellemzően a két világháború közötti és az 1945 utáni időszakból. Az egyes rekordokban az örökhagyó(k) adatai szerepelnek, egyes fontos irattípusok (végrendelet, hagyatéki leltár, haláleset felvétel) feltűntetésével. Az adatbázis gyarapodása a „szocialista kor”, illetőleg a korai, 18-19. századi pest-budai vonatkozású hagyatéki ügyek tekintetében várható.

Az adatbázis a Budapest Főváros Levéltárában őrzött magán- és állami közjegyzők okirati sorozatait dolgozza fel. Ebben jelenleg csak budapesti közjegyzők okiratai találhatók, a közjegyzői intézmény felállításától (1875-től) a 19-20. század fordulójáig terjedően. Az okiratokban annak idején a legkülönbözőbb magánjogi ügyleteket rögzíthették: így többek között – a fontosabbakat kiemelve – adásvételt, ajándékozást, vagyonátruházást, öröklést, házassági szerződést, örökbefogadást, végrendelkezést. A rekordokban az adott ügyhöz kapcsolódó aktor, vagy az ügyletet kötő ügyfelek adatai szerepelnek. Az okiratok kisebb részének digitalizált képe elérhető, illetőleg a jövőben elérhető lesz. Az adatbázis gyarapodása a budapesti közjegyzők vonatkozásában, a jelzett időszakot illetően folyamatos.

Az adatbázis a Budapest Főváros Levéltárában őrzött különböző típusú polgári perek iratanyaga alapján készült. Az érintett bíróságok kivétel nélkül budapestiek, így az ügyek is főként fővárosi vonatkozásúak. A perek időben a 19. század második felétől a 20. század derekáig terjednek, de döntő többségük 1872-1914 között zajlott. A vagyoni természetű vitákon kívül jelentős a házassági bontóperek mennyisége. A rekordokban az adott perben fellépő felek adatai szerepelnek, esetenként rövid ügyleírások is készültek. A rekordokban feltüntetett adatokhoz való hozzáférés a személyes adatok védelmének szempontja miatt korlátozott lehet. Az adatbázis gyarapodása elsősorban a „szocialista kor” tekintetében várható.

Az adatbázis a Budapest Főváros Levéltárában különálló levéltári irategyüttesekben őrzött végrendeleteket dolgoz fel. Jelenleg csak budapesti (pest-budai) vonatkozású testamentumok érhetők el: kisebb részt 18. századi budai, nagyobb részt pedig 19-20. századi (jellemzően: 1896-1950 közötti) budapesti kihirdetett végrendeletek vannak adatbázisban. Azok között, a kifejezetten végrendelkezési céllal készült dokumentumokon kívül, öröklési szerződések, végrendelkezést tartalmazó házassági szerződések, „búcsúlevelek”, és az utolsó akaratot rögzítő tanúvallomási jegyzőkönyvek is megtalálhatók. A rekordok a végrendelkező fél (közös végrendelet vagy szerződés esetén: felek) adatait rögzítik; az 1918-ig kihirdetett végrendeletek digitálizált képe megjeleníthető. Az adatbázis tovább építése főként a korai, 18-19. századi pest-budai iratanyag tekintetében várható

Az adatbázis jelenleg vármegyei közgyűlési jegyzőkönyveket rögzít. Az érintett megyék és időszakok: Borsod megye, 16. század; Esztergom megye, 17-18. század; Fejér megye, 17-18. század; Győr megye, 16-17. század; Nógrád megye, 16-17. század; Somogy megye, 18. század; Sopron megye, 16-17. század; Szatmár megye, 16-17. század; Zala megye, 16-17. század. A rekordok az egyes napirendi pontokban tárgyalt különféle ügyek rövid leírását adják, az azokhoz csatolt képek az eredeti jegyzőkönyvi oldalakat jelenítik meg.

Az adatbázis jelen formájában három kisebb, a Nógrád Megyei Levéltárban létrehozott megyei vonatkozású tematikus adatbázist egyesít: a Rákóczi-kori iratokét, a Holocaust-iratokét és az 56-os iratok gyűjteményét. Mindhárom adatbázis az egyes iratdarabokról bő regesztákat, gyakran teljes szövegközléseket ad, illetve csatolt képeket, a képekhez vezető linket (az iratról, vagy fényképet az irat által reprezentált „hely”, „esemény” kapcsán) tartalmaz. Ez utóbbiakhoz való hozzáférés esetenként, adatvédelmi okok miatt, korlátozva van.

Az adatbázis jelenleg a Nógrád Megyei Levéltár Salgótarján 1945-1977 közötti történetéről készült kronológiáját foglalja magában. Levéltári iratanyagon kívül a helyi és országos sajtó, a helyi múzeum, valamint magángyűjtemények képezik forrásait. A rekordok egy-egy „eseményt” írnak le, esetenként a kapcsolódó irat képének megjelenítésével is. A salgótarjáni adatbázis a jövőben a jelzett időszak előtt és után is bővülhet.

Az adatbázis jelenleg a Nógrád Megyei Levéltár különböző fondjaiban található, a 15-19. századból származó pecsétek és címerfestmények jelzeteit, használójának és használatának adatait rögzíti, a pecsétek és címerek képi megjelenítéséhez vezető linket tartalmaz.

  • Budapest Főváros Levéltára térképei

    Az adatbázis tartalmazza a budapesti közgyűjteményekben (levéltárak, múzeumok, könyvtárak és néhány egyéb tudományos intézmény) található Budapestre vonatkozó térképek leírását. Ez alól kivételek a speciális térképeket felölelő intézmények. Digitális felvételek a Budapest Főváros Levéltárában őrzött térképek nagy részéről tekinthetők meg.
    A térképleírás egyik legfontosabb része a TÁRGY, a térkép tartalma kivonatolva. Elemei: az ábrázolt terület megnevezése (lehetőleg korabeli névvel), a térkép típusa és speciális információk. A fővároson belüli helyekre (teljes város, kisebb városrész, utca, intézmény, stb.) történő keresésénél kereshetünk a HELY illetve a TÁRGY mezőben. A HELY mezőben kerület illetve városrész szintig lehet keresni. A TÁRGY mezőben érdemes utcanévre vagy intézménynévre is keresni. Ha egy kis területre keresünk (telek, utca), mindenképp érdemes az adott kerületnél, illetve városrésznél utánanézni, majd nagyobb területi egységben is (pl. Budapest belterület). A Budapest térképkivágatba sokszor a peremterületek is benne foglaltatnak, így peremterületek esetén (pl. Pesterzsébet) minden esetben ajánlott a Budapest, Budapest és környéke szavak alatt is keresni. 1873 előtti térképeink esetén a korabeli elnevezés, azaz Pest vagy Buda címszó alatt lehet a térképeket megtalálni.
    Érdemes a TÁRGYban megnevezett térképtípusokra is odafigyelnünk. Ha pl. épületek alaprajzát keressük, akkor elsősorban helyszínrajzok, kataszteri esetleg közigazgatási térképek; ha a város vagy városrész szerkezetét akarjuk bemutatni, akkor áttekintő térképek; telekosztásra, utcanevekre, házszámra gyűjtünk adatot, akkor közigazgatási térképek ajánlhatók. A térképtípus a térképek pontosságára, megbízhatóságára is ad tájékoztatást. A kataszteri, közigazgatási térképek főleg hatósági nyilvántartási céllal készültek, így nagyobb pontosság várható tőlük. A várostérképek a nagyközönség általános tájékoztatását, a városon belüli mindennapi tájékozódást szolgálták.

  • Békés Megyei Levéltár térképei

    A Békés Megyei Levéltár térképeinek nagy részét a térképgyűjtemény (XV.1.) őrzi. Ezen belül négy állagba rendezve találhatóak az úrbéri, a kataszteri, a katonai térképek és az ún. törzsanyag. A fenti gyűjteményen túl egyéb fondok iratanyaga között is előfordulnak térképek. Az adatbázisban közelítően 500 térkép, a teljes térképállomány mintegy 90 %-a tekinthető meg.
    A térképek, készítésük technikáját tekintve, kéziratosak vagy nyomtatottak. Különösen értékesek a 18. század második felében és a 19. században készült kéziratos szelvények. A levéltári gyűjtemény legértékesebb darabjai az egykori, csaknem egész történeti Békés vármegyére kiterjedő Harruckern-uradalom két nagy méretű, 18. századi „földabrosza”, Beszédes József 1838. évi, Körös-szabályozással kapcsolatos térképe, valamint Halácsy Sándor Gyula város lejtmérési és Halácsy Miklós Gyula város belterületi térképei (mindkettő az 1850-es évek végén készült). 

Budapest Főváros Levéltára tervei Pest szabad királyi város Építő Bizottmánya tervei, 1861–1873 Az Építő Bizottmány működésének 13 éve alatt létrejött anyagban több mint 5 ezer tételen közel 6 ezer tervlap maradt fenn, amelyek között nagyszabású bérházépítkezések, középületek, ipari épületek, lakóházak, ideiglenes épületek, és jelentéktelen toldaléképítések dokumentumai egyaránt megtalálhatók. A tervek digitális képe megtekinthető, de az adatbázis tartalmazza a Bizottmány által engedélyezett azon építkezések adatait is, melyekről tervanyag nem maradt fenn. Kereshetünk az építkezés helyszíne (egykorú és mai elnevezés, helyrajzi szám), az építész, az építtető, valamint az építmény jellege szerint (ez utóbbira a Leírás mezőben szereplő rövid megjegyzés utal). A feltárás eredményeként 11.416 pesti építkezésről rendelkezünk adatokkal a városegyesítést megelőző 13 évből. Budapest Főváros Levéltára tervtári sorozatában őrzött tervlapok digitális képe kapcsolódik az adott rekordhoz