HU | EN | DE

Pál-Antal Sándor történész, nyugalmazott főlevéltáros kitüntetése

Székelyföld történetének kutatása terén végzett szerteágazó munkája, valamint tudomány- és közösségszervező tevékenysége elismeréseként Pál-Antal Sándor történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Román Állami Levéltár marosvásárhelyi kirendeltségének nyugalmazott főlevéltárosa részére a MAGYAR ÉRDEMREND lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök.

Pál-Antal Sándor 1939. szeptember 26-án született Csíkkarcfalván. Történész, levéltáros. Középiskoláit Nagybányán és Csíkszeredában végezte (1956). A Babeş-Bolyai Egyetemen 1936-ban történelem szakos tanári diplomát szerzett. A Marosvásárhelyi Állami Levéltárban kezdte pályáját, levéltáros (1963–1967), majd főlevéltáros, 1981-től a magyar paleográfia lektora az Állami Levéltár bukaresti továbbképző központjában. 1995-től Marosvásárhelyen levéltári szakértő, az Erdélyi Múzeum Egyesület marosvásárhelyi fiókjának elnöke. 2002-ben kiemelkedő levéltárosi szakmai munkássága elismeréseként Pauler Gyula díjban részesült.

Tárgyköre a székelység múltja, intézményrendszere. Szakcikkei jelennek meg rendszeresen A Hét, Hargita, Revista Arhivelor, Terra Nostra, Marisia, Acta Musei Porolissensis, Székelység, Művelődés, Hargita Népe, Népújság folyóiratokban. Kiemelkedő tanulmánya az 1809-es székely parasztmegmozdulásokról (Marisia 1978/8). A Székely felkelés 1595-1596 című gyűjteményben (1979) is tanulmánnyal szerepel. Társszerzője a Maros megyei Állami Levéltár román nyelvű Útmutatójának (Îndrumător în Arhivele Statului Mureş. 1984). Szabó Miklóssal közösen dolgozta fel az 1809-es Kővár vidéki parasztfelkelések eseményeit (Acta Musei Porolissensis, Zilah 1986) s a 19. század eleji adó- és úrbéri összeírásokat (Realizări ale cercetării ştiinţifice în judeţul Mureş. Mv. 1987). Tanulmányt szentelt ezenkívül Csíkszereda mezőváros 16–17. századi településfejlődésének (Város mezőváros városiasodás. Veszprém 1992). Kiegészítette és sajtó alá rendezte Vígh Károly kéziratban maradt helynévgyűjteményét (Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Csíkszereda 1996). Társszerkesztője A Maros megyei magyarság történetéből című kétkötetes gyűjteménynek (Mv. I. 1997; II. 2001); az elsőben Szabó Miklóssal közösen írt tanulmányai: Legrégibb Maros megyei településeink és A marosszéki szabad székelyek mozgalma 1809-ben.

Kötetei: Backamadaras 600 éve (társszerzésben, Székelyudvarhely 1992); Egy forró nyár Udvarhelyszéken. A szabad székelyek engedetlenségi mozgalmáról 1809-ben (Székelyudvarhely, 1995. Múzeumi Füzetek XII.); Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hét évszázada (társszerzésben, Marosvásárhely, 1996); A marosvásárhelyi utcák, közök és terek történeti névtára (Csíkszereda 1997).