HU | EN | DE

Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár

A csanádi püspökség Szent István uralkodása alatt jött létre. 1030 körül került sor Marosvár-Csanád központtal egy új püspökség létrehozására, amelynek élére Szent István a velencei származású bencés szerzetest, Szt. Gellértet nevezte ki. A püspökség székhelye Temesvár 1552. évi elfoglalása után oszmán fönnhatóság alá került. A lakosság lelki gondozását 150 éven át a szeged-alsóvárosi ferences kolostor szerzetesei látták el. Csak 1702-ben, Dolny István püspök számára vált lehetővé, hogy egyházmegyéje egy részét Szegedről kormányozza. (A középkorban egyébként Szeged városa nem a csanádi püspökséghez, hanem a kalocsai érsekséghez tartozott. Csak 1775-ben csatolta át VI. Pius pápa a csanádi egyházmegyéhez.) Ezért 1738-tól a csanádi püspökök székhelye Temesvár lett.

A trianoni béke értelmében a püspökség nagyobb része Romániához, kisebbik része Jugoszláviához került, és csupán 33 plébánia maradt Magyarországon. Glattfelder Gyula püspök (1911–1942) helyzete 1923 elejére Romániában tarthatatlanná vált és március 25-én kénytelen volt szinte menekülésszerűen Szegedre költözni. A fönnálló helyzetet a Vatikán is tudomásul vette, és Jugoszláviában Nagybecskerek, Romániában pedig Temesvár székhellyel hozott létre apostoli kormányzóságokat, melyek később teljes jogú egyházmegyékké alakultak. A Szentszék 1952-ben a csanádi püspököt a nagyváradi püspökség Magyarországon maradt részének kormányzójává is kinevezte, majd 1982-ben ezt a területet végképp a csanádi püspökséghez csatolta. Ekkor változott az egyházmegye neve szeged-csanádira. 1993-ban II. János Pál pápa ismét módosította az egyházmegye határait, amely azóta nagyrészt Békés és Csongrád megyék területét foglalja magában.

A Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár történetét 1930-tól, a püspöki rezidencia elkészültétől számíthatjuk. Elődje, a csanádi püspökség levéltára Temesvárott volt. 1923-ban Glattfelder Gyula püspöknek végleg távoznia kellett Temesvárról, csak személyes holmiját vihette magával, így többek között a levéltári iratok is majdnem teljes egészében Temesváron maradtak. Csak a Magyarországon maradt plébániákra vonatkozó és néhány más iratot szállíthatták át 1925-ben Temesvárról. A levéltár 1930-ban a szegedi új püspöki palotában kapott helyet. Először csak néhány iratcsomó volt, melyet a titkári szoba egy szekrényében tartottak. Az idők folyamán egyre több irat halmozódott fel, így egy külön helyiséget alakítottak ki. 2008 decemberéig itt működött a levéltár. Rendezését Lotz Antal teológiai professzor kezdte el 1979-ben. Levéltári feladatát haláláig, 1997-ig nagy odaadással végezte.

A levéltárban az újonnan szervezett egyházmegye iratai 1928-tól kezdődően találhatók meg . Ezeken túl itt vannak a nagyváradi és a szatmári püspöki és káptalani javakat kezelő igazgatótanács üléseinek iratanyaga (1930–1939), továbbá az egykori nagyváradi egyházmegye magyarországi részét kormányzó debreceni helynökség (1945–1952) iratai is. A püspökség levéltára őrzi az egyházmegyei főtanfelügyelőség, a papnevelő intézet, továbbá az 1941-ben alapított csanádi székesegyházi káptalan iratanyagát is.

 

További információk:

Cím: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.

Levelezési cím: 6701 Szeged, Pf. 178.

Tel.:62/420-932

Fax: 62/426-901

E-mail: irenke@theol.u-szeged.hu

Honlap: www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/leveltar