Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára három évszázados múltra visszatekintő intézmény. 1950 előtt a levéltár a városi önkormányzat adminisztrációjának része volt, ezután területi levéltár egységeként (Székesfehérvári Állami Levéltár, Fejér Megyei Levéltár) működött 1991 végéig. 1992 februárjától ismét a városi önkormányzat önálló intézménye, ahol a városi önkormányzat hivatalai, intézményei, gazdasági szervei iratanyagát őrzik. Gyűjtőköre Székesfehérvár város területe.

Az iratanyag zöme újkori eredetű; a török kiűzésének évében, 1688-ban, a városi önkormányzat megszervezésével kezdődik. Az iratok gerincét a városi önkormányzat testületi anyagai képezik: így a tanácsülési jegyzőkönyvek, illetve 1848 után az önkormányzati igazgatás modernizálása folytán: bizottmányi-, községtanácsi-, polgári választmányi, városhatósági, törvényhatósági jegyzőkönyvek és ezek iratai. A feudális városigazgatás másik fontos irategyüttesét a törvényszék anyaga, jegyzőkönyvek és az iratok adják. Ezek 1699-től 1871-ig több sorozatban kerültek megőrzésre: büntető és polgári perek, árvatörvényszéki és csődtörvényszéki iratok. A testületi iratokon túl az egyedi szervek iratai tartalmaznak lényegesebb várostörténeti adatokat: így az államigazgatás megbízottjainak, (a királyi biztosok, majd a főispánok) továbbá a városi önkormányzat fejének, a főbírónak és a polgármesternek az iratai. Az önkormányzati hivatalok közül a telek-, az urbáriumi-, a kamarás-, a mérnöki-, a szegényügyi hivatal, a tiszti főügyész iratai bírnak jelentős történeti értékkel.
A levéltár kiadványai: Közlemények Székesfehérvár város történetéből c. sorozatban jelentek meg: http://www.albaarchivum.hu/id-38-kiadvanyaink.html