A békéscsabai evangélikus gyülekezet a Békés megyei evangélikus szlovákság hagyományos központja, jelentős egyházi és kulturális hagyománnyal. A gyülekezet élete a török hódoltság utáni időben, 1718-ban kezdődött, mikor felvidéki szlovák telepesek érkeztek. Az első templomot 1745-ben építették. Egy időben itt volt a Bányakerület püspöki székhelye is volt (1870–1890). A kommunizmus idején a Viharsarokban különösen erős állami elnyomás következményeit a gyülekezet ma is érzi. Az evangélikusok aránya tovább csökkent. A város evangélikusai egyetlen gyülekezethez tartoznak, ahol három aktív lelkész is dolgozik, és az evangélikus gimnázium is újraindult.

A gyülekezet régi iratait először Haan Lajos lelkész (1855–1891) rendezte. A fennmaradt anyakönyveket, jegyzőkönyveket és pénztárnaplókat beköttette, az aktajellegű anyagot tárgy szerint csoportosította. A későbbi időszak iratait hasonló tárgyi rendben Mályusz Elemér csoportosította, raktári jegyzékét az 1970-es évek elején Dedinszky Gyula ny. lelkész készítette el.