2026. július 6–8. között tartotta szokásos közös vándorgyűlését és konferenciáját a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete és az Egyházi Muzeológusok Egyesülete Vácon. Az alábbiakban a levéltárosok programjáról szóló beszámoló olvasható, melynek helyszíne a Püspökvác Látogatóközpont (2600 Vác, Galamb u. 1.) volt.
Július 6-án hétfőn a MELTE közgyűlésével indult a program, majd a hivatalos megnyitóként szolgáló ökumenikus istentiszteletre került sor, amelyen a házigazda Marton Zsolt váci püspök üdvözölte az összegyűlt tagságot, örömét fejezve ki, hogy bár az egyesületek a tanácskozásukat az emberi okosságra építik, de annak önmagában elégtelen volta tudatában már a kezdetén Isten áldását és kegyelmét kérik rá. A Váci Egyházmegye gyűjteményeinek (Püspöki Palota, Váci Egyházmegyei Könyvtár, Váci Püspöki és Káptalani Levéltár) meglátogatása után este átadásra került a Kormos László-díj az idén 70 esztendős Hudi Józsefnek, a MELTE egyik alapítójának, a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára vezetőjének. A laudációt Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár vezetője, lelkész és egyetemi oktató tartotta. A nap utolsó eseménye a MELTE tisztújítása volt, ahol a két ciklus után leköszönő Koltai András elnök, Vajk Ádám titkár és az Intéző Bizottság további tagjai helyére megválasztották az Intéző Bizottság hét és az Ellenőrző Bizottság két tagját: Bernád Rita-Magdolnát, Csermelyi Józsefet, Dénesi Tamást, Koltai Andrást, Ősz Sándor Elődöt Szatmári Juditot és Ujteleki Zsuzsannát az előbbi, Világi Dávidot és Varga Tibor Lászlót az utóbbi testületbe.
Az elsődleges keddi program a minden évben szokásos tudományos konferencia megtartása volt, amelyen a muzeológusokkal közös plenáris ülést négy levéltáros szekció követte. A plenáris előadások keretében két püspök két, egyaránt 1967-ben alapított egyházi gyűjteményi központ múltját és jelenét mutatta be: Varga Lajos váci segédpüspök az Országos Katolikus Gyűjteményi Központról, Lackner Pál evangélikus püspök pedig az Evangélikus Gyűjteményi Tanácsról beszélt.
A levéltári 1. szekciót a szervezők az állományvédelem témájának szentelték. P. Holl Adrien (RETÖRKI) a Magyarországon 2020 óta jelen lévő szürke pikkelyke rovar veszélyeiről, az ellene alkalmazható védekezésről tartott előadást, melynek tartalma a következő Levéltári Szemlében is olvasható lesz. Ezt követően Czégé Petra az MNL Békés Vármegyei Levéltára állományvédelmi nehézségeiről és konkrét gyakorlatáról számolt be.
A 2. szekcióban az egyházi levéltárakban zajló tudományos kutatásokról hallhattak a jelenlévők. Papanek Ferenc a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Szatmári Judit és Gyócsi Ádám pedig a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára részéről tárta fel a legfrissebb kutatások eredményét: előbbi a nézsai elemi oktatás történetét vázolta, utóbbiak a Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulója kapcsán zajló 17. századi forrásfeltárásról (és ennek során a legkorábbi ismert papi diploma – 1676 – eredeti példányának előkerüléséről), valamint a gyűjteményben őrzött ismeretlen Thököly-levélmásolatokról tájékoztattak. A szekcióban két kevésbé ismert kezdeményezés bemutatkozására is lehetőség nyílt. Egri Márton és Pintér Ágnes a Haydneum Magyar Régizenei Központ eddigi tevékenységét vázolta fel, amely barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus zeneművek kottáinak felkutatására, katalogizálására, digitalizálására, online közzétételére, modern kottává alakítására és lehetőség szerint előadására terjedt ki. Elsőként az Országos Széchényi Könyvtárban található Esterházy-gyűjteményt (és benne egyebek mellett Haydn ebben található kottáit) dolgozták fel ilyen formában, de Bodajk, Vác és Trencsén, sőt kisebb mennyiségben Kismarton, Bécs, Drezda, sőt Párizs és Stockholm gyűjteményeiből is merítettek. Hasonlóképpen, de még hangsúlyosabban a digitális értékmegőrzés a célja a Repositorium Ecclesiasticum Hungaricum nevű projektnek, melyet a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának oktatója, Tömösközi Ferenc mutatott be és egyben koordinál. Célja a szlovákiai magyar egyházi (elsősorban református) források feltárása és megmentése Pozsonytól Kassáig, sőt egészen Beregszászig, melyet rendezés, digitalizálás (majd korábbi helyére való visszajuttatás), metaadatolás és közzététel (online felületen történő publikálás kereshető formában, az eredeti kontextus megőrzésével, akár helyreállításával) révén igyekszik elérni. A jelenleg 58 ezer dokumentumból álló, és a közeljövőben további 100 ezerrel gyarapodó gyűjtemény – szabadon kutatható folyóirattárral és fotótárral is kiegészülve – a honlap üzemeltetői által kiadott kutatási engedély birtokában, regisztráció után elérhető a reechu.sk oldalon. Újonnan elindított kezdeményezésük a viaszpecsétek 3D modellezése és online bemutatása a biztonságosabb kutathatóság elősegítése érdekében.
A 3. szekció keretében három, egymástól teljesen eltérő adottságokkal rendelkező katolikus levéltár közművelődési tevékenységéről hangzottak el előadások. A tágas környékű Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (melyről vezetője, Lakatos Andor beszélt) elsősorban a családfakutatási súlypontú e-kutatása fejlesztéséhez kapcsolta közművelődési feladatainak ellátását, mivel a korábban Kalocsára utaztatott gyerekeknek szóló programokon túl mostanában inkább a „kutatóképzés”, felnőttoktatás áll az ilyen jellegű munkájuk központjában, sok esetben a levéltáron kívül, más településeken. Havonta átlagosan egy-egy rendezvény valósul meg, de ez minden esetben munkaidőn túli elfoglaltsággal jár, amire megoldás lehet oktatóvideók készítése. Az értékes, frissen felújított barokk épülettel rendelkező Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár örökségpedagógiai rendezvényei (vezetője, Rétfalvi Balázs előadása szerint) elsősorban ez utóbbit (tehát az épület előnyeit) állítják a közművelődés szolgálatába, sőt még külső eseményeknek is helyszínt tudnak biztosítani. A gyerekek digitális eszközök hatására átalakult figyelmének fenntartását az épületen belüli gyakori helyváltoztatással, a helyiségek kreatív felhasználásával tudják elérni. A gimnázium mellett működő és középiskolák egész hálózatával közvetlenül kapcsolatban álló Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára (ahogy azt Szekér Barnabás levéltáros megfogalmazta) a szervezetileg összetartozó három gyűjtemény (levéltár, könyvtár és múzeum) együttes erejét használja fel a közművelődés terén. Míg a COVID-járvány előtt ez elsősorban gyűteménylátogatásokat, múzeumi szakköröket, kiállítások rendezését, saját magazinrovat vezetését és az épület megnyitását jelentette különféle belvárosi programok számára, a járvány után a látogatások továbbvitele mellett az online térbe „költözés”, valamint a mobilizálás jelentette az új irányt: a kiállítások a Facebookra, a rovat a YouTube csatornára (időről időre pedig a honlapon közzétett blogba) költözött, a nehezen megközelíthető budapesti kiállítótér helyett pedig a hazai piarista iskolákat körbejáró rollup-kiállításokat állítanak össze. Az előadók közös tapasztalatukként két pontot jelöltek meg és egy kérdést is felvetettek. Egyfelől a kisebb gyűjtemények számára nagy megterhelést jelent a közművelődési tevékenység fenntartása, mind emberi, mind anyagi erőforrások tekintetében – különösen egy pályázati támogatásból finanszírozott intenzívebb időszak letelte után. Igen nehéz továbbá bizonyos kapcsolatokat (adott pedagógusokkal, iskolákkal, osztályokkal, személyekkel) rendszeressé tenni, az iskolai tananyagba állandó elemként beépülni a levéltárak számára, sokkal inkább egyszeri látogatásokra, programokra mutatkozik igény. Ennek fényében vajon sok, vagy éppen kevés az, amit az egyházi levéltárak eddig elértek?
Lakatos Andor már említett előadásában kitért az egyházi levéltárak e-kutatásával kapcsolatban folytatott országos felmérése előzetes eredményeire is. Eszerint az érintett gyűjtemények mintegy 9 millió digitalizált oldalából 8 millió online kutatható, ebből kb. 5 millió anyakönyvi képfelvétel. Az utóbbi öt évben az évi 40–50 ezer e-kutatói belépés a kutatási esetek 98–99%-át teszi ki, az e-kutatók aránya a levéltárakat személyesen felkeresőkkel szemben pedig eléri a 89%-ot. Ez azt jelenti, hogy az e-kutatás a COVID járvány óta hatalmas méreteket öltött, messze lekörözi a jelenléti kutatást az egyházi levéltárakban. Ez minden bizonnyal jelentős részben a matricula.hu közös e-kutatási oldal hatásának is köszönhető.
Végezetül a keddi 4. levéltáros szekció a vándorgyűléseken szintén szokásos kerekasztal-beszélgetés formájában zajlott le. Vajk Ádám moderálása mellett ezen négy beszélgetőpartner vett részt: Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár korábbi gyűjteményi főigazgató-helyettese – Szabó Csaba főigazgató felmentése és Mikó Zsuzsanna főigazgató-helyettes lemondása óta 120 napra megbízott főigazgatója –, Szende László, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (2022 óta a jogelőd minisztériumban is ugyanebben a pozícióban működő) közgyűjteményi főosztályvezetője, Osváth Zsolt, a Magyar Főiskolai Levéltári Szövetség elnöke, valamint Koltai András, a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületének leköszönő elnöke. A beszélgetés során az NKA által már odaítélt pályázati támogatások sorsának és a KultStat esetleges átalakításának rövid érintése mellett két fő témát jártak körül az említettek. Sok szó esett az új minisztériumról és annak várható preferenciáiról, Vajk Ádám kérdéseire elsősorban Szende László válaszolt. Eszerint az új kormány a szakmaiság és transzparencia alapelveit kívánja megvalósítani a kultúra és társadalmi kapcsolatok terén. Az egyaránt múzeumi háttérből érkező Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár és Kalla Zsuzsa helyettes államtitkár stábja azonban még alakulóban van, ezért a Magyar Levéltárosok Egyesülete, Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség és a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete által közösen benyújtott cselekvési terv a magyar levéltári rendszer megújítására, egyelőre csak „beérkezett anyag” státuszban van a hasonló új könyvtári és múzeumi tervezetekkel (és az egyes területek közös nyilatkozatával) együtt. A minisztérium a gyűjtemények türelmét kéri, míg a tényleges munka elindulhat a végleges szervezet és személyi állomány felállítása után, egyelőre egyfajta „problématérkép” felvázolása történik. Kiemelt tervként a főosztályvezető a bérrendezést jelölte meg, lehetőleg differenciált formában, a korábbi két béremeléstől – 2022, 2026 – eltérően. Ugyanez a kérdés (bérrendezés, sőt tágabb értelemben a teljes költségvetés konszolidációja) mint az MNL professzionális üzemeltetésének feltétele megjelent Czetz Balázs megbízott főigazgató hozzászólalásában is. A beszélgetésen részt vevők arról is értesülhettek, hogy Czetz Balázs megpályázza a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatói pozícióját. Meg kívánja őrizni az intézmény egységét, ám az egyes tagintézményeknek nagyobb szabadságot adna, miközben az eddig megkezdődött egységesedést igyekszik tovább vinni a közel 70 telephellyel, mintegy 80 épülettel és 690 munkatárssal rendelkező intézményben. Azonban azok a változó jogszabályi keretek és anyagi lehetőségek, amelyekhez pályázatának igazodnia kell, még nem láthatók előre.
A konferencia programján kívül a MELTE tagjai kedden meglátogatták Vác Város Levéltárát, amelynek mintaszerű raktárai, kutatóterme és az ott folytatott helytörténeti munka az egyházi levéltárak számára is példaértékű lehet. Lehetőség nyílt továbbá felkeresni és vezetéssel megtekinteni néhány jelentősebb váci egyházi műemléket. Szerdán pedig szokás szerint környékbeli kirándulásokat szerveztek az összes – levéltáros és muzeológus – résztvevőnek Márianosztrára, Nagymarosra és Visegrádra. A vasúttal, kisvasúttal és komppal megközelített helyszíneken templomok és kiállítások várták az érdeklődő kollégákat.
Siptár Dániel
A fotókat a szerző készítette.